2008. november 28., péntek

maximálisan eszement találós kérdések

1. viláxakadéxélén = ?
2. péxaxervezet = ?
3. a lexerencsesebbexebbexexisebbexerényexomúraxerint = ?

megfejtések: :)
1. világszakadék szélén
2. pékszakszervezet
3. a legszerencsésebbek, szexisebbek, szerények, szomorúak szerint

update:
remelem, senkinek nem kellett soxanaxot bevennie...:)

2008. november 27., csütörtök

mai könyvajánló

MÁRAI Sándor
SZINDBÁD HAZAMEGY
Márai csaknem minden művében helyet kap a gyermekkorában megtapasztalt, biztos erkölcsi értékeken nyugvó világrend eltűnése felett érzett nosztalgikus, nemritkán fájdalmas búcsúérzés, legpregnánsabban az Egy polgár vallomásai című művében. A szerző e könyvében is - amellett, hogy emléket állít Krúdynak - egy letűnőben lévő életforma mikrovilágát rögzíti.

A könyv központi alakja az öregedő, megfáradt Szindbád, azaz Krúdy, s környezetében helyet kapó mellékszereplők (Bródy Sándor, Artur, a mesélő; a szakácsnők, pincérek, kocsisok stb), tulajdonképpen az egyik mesterének tekintett író világát megidéző figurák; ugyanakkor mind-mind sajátos típusai egy fokozatosan köddé váló korszaknak.

A törődött hajós, Szindbád számára a legszebb az életben "megélni még egyszer a májusi reggelt, megfürdetni arcunkat a sistergő tavaszi napfény illatában és gőzeiben, s tudni, hogy az élet mögöttünk van és semmi nem fáj már többé igazán, a nők hazudhatnak, amit akarnak, a férfiak rabolhatják a pénzt és törhetik a fejüket gonosz mesterkedéseiken, s mi közben tudjuk, hogy az élet közömbösen megy tovább, velünk és nélkülünk, s mindaz, amitől szenvedtünk, eloszlik az időben és a napsütésben, mint ahogy eloszlik a májusi fény érintésére a reggeli köd a Duna fölött".

Utolsó útjára indult Szindbád azon a májusi reggelen, amikor sorra számba vette a kedvezőtlen változásokat, ráébredve, hogy csakhamar "nem fog már többé kocsikázni, csak közlekedni", s hogy a új generáció reggelente már nem iszik eperpálinkát, s ha iszik, akkor is holmi koktélokat. Az egyre inkább iparosodó, modernizálódó Budapesten fájdalmasan átéli egy "civilizáció" elhalását, s öntudatlanul is mindinkább felsejlik előtte egy személytelen, elembertelenedő társadalom víziója.

kérdés

jóvanna! :)
ha már az előzőnek azt a címet adtam, amit, nem akartam beleírni semmit.

kérdésem: mi az a piros nedű, ami aláfolyik éppen a pohár mellé?
( a pohár milyensége ne befolyásoljon!)

válaszokat, please! :)

kép szöveg nélkül

2008. november 24., hétfő

bizsergés


Talán ciki, de a napok fogyatkozásával (min.) négyzetesen arányosan kezdek valamit érezni. Mit? Nincs rá szó, max. körülírás.
Vagy mégis? Bizsergek.
és ez naaaaaaaggggggyon jo!
... ebből lesz a jojó! :)

2008. november 23., vasárnap

szavazósdi

K.-tól az ötlet
2008 karácsonyán hagyományaihoz híven a Ringier Kiadó Kft., az Euromedia Bt. és a Népszabadság Zrt. a partneri ajándékozásra szánt keretből gyermekeket és felzárkóztató programokat támogat.

A támogatás céljának kiválasztásában szeretnénk olvasóinkkal, partnereinkkel, munkatársainkkal együtt döntést hozni, ezért a 2008. november 10-től december 15-ig tartó időszakban három kiválasztott intézményre lehet egy kattintással szavazni.
A támogatás összege 5 millió Ft, amelyből a szavazatok alapján az első helyezett 3 millió Ft-ot, a második és harmadik helyezett 1-1 millió Ft-ot kap.
kérlek, szavazz te is!

2008. november 21., péntek

Igaz vagy nem?

Igaz ez vagy nem? Szerinted?

„Arra is szeretnélek megtanítani, hogy ha nincs a világban érvényes etikai rend, mire érdemes gondolnod, ha találkozol valakivel, aki azt mondja: szeret. Arra, hogy nem mondott semmit, csak illedelmesen tátogatta a száját. Szeretne tőled valamit, ezt mondta pontosabban. Jó esetben azt sem tudja, mit szeretne. Lehet, hogy jót akar, de egy szerelmi kapcsolathoz az önmagában kevés.”
(Kornis Mihály - Aki szerelmet hazudik )

2008. november 19., szerda

várakozásteljes állapotban vagyok :)

"Az igazi szeretet próbája egyedül az, hogy nem fél a másik ember szeretetétől, hogy elegendő benne a szelídség, a türelem és az alázat ahhoz, hogy elfogadja azt."
(Pilinszky János)

"Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést." (Benjamin Disraeli)

"Szeretni valakit az több, mint egy erős érzés: az döntés, ítélet és ígéret." (E. Fromm)
A képet tőle kölcsönöztem... :)

mai

opppps: :)


A kifogás meg olyan, mint a segglyuk: mindenkinek van belőle legalább egy, és senki sem kíváncsi a máséra!

2008. november 15., szombat

percről percre



Hatvan perc. Háromezer-hatszáz másodperc. Valamennyi óraütés esély, hogy tudatosan, vagy pedig egy életen keresztül óvatoskodva élj. Lehetőség, hogy legalább annyi ideig mosolyogj az idegenre, aki az ajtót tartja neked, míg szép napot kívánsz neki. Alkalom, hogy a tömegen keresztülsiess magadba merülve, és bármilyen megerőltető is, önző módon igyekezz összegyűjteni az időt. Hogy ami a vég lett volna, az a cél legyen. Minden perc minden másodpercét használd ki. Ne feledd: hatvan perc. Háromezer-hatszáz másodperc. Egy óra. És benne az egész élet...

2008. november 14., péntek

olvasni tudni kell!

Mint nyitott könyvből olvashat belőlem, aki tud olvasni!
A baj ott kezdődik, hogy erre nem mindenki képes, pedig nem analfabéta.
Ilyenkor azt nem értem, hogy a könyv nem az anyanyelvén íródott, vagy én bújtam el a könyvjelzőben!

2008. november 10., hétfő

Lapszél


Ideje van mindennek, még a könyvmolykodásnak is! A gyorsan sötétedő napokkal eljött a kuckós, melegbe burkolódzós, könyvolvasásos estéké.
Ilyenkor belefeledkezel az olvasnivalóba, falod a betűket, nem érzel éhséget-szomjúságot, mert leköt, odaláncol, bilincsben tart a szöveg. Szinte együtt élsz a hőssel, vele örülsz-sírsz, küzdesz-kínlódsz és bízva bízol. Aztán meglepődsz: nincs tovább. Nem a regény ér véget, hanem a betűk fogynak el félúton. Hiányzik az utolsó rész. Dühöngsz, majd elmosolyodsz: olyan ez, mint az élet. Nem tudhatod, mi lesz a vége...

2008. november 9., vasárnap

A mának éljünk, vagy a holnapnak?


"Élj a pillanatnak!"
"Élj úgy minden nap, mintha az lenne az utolsó!"

… csak kettő azokból a bölcsességekből, amiket nap mint nap hallhatunk.

Bizonyos mértékig egyetértek ezekkel.

De a jövőnk tervezése a lét szinte megoldhatatlannak tűnő része.

A rám nehezedő nyomás alatt volt idő, amikor magam sem tudtam, mit tegyek.

Végső soron a jövőbe vetett hit az, ami nem hagy nyugodni.
Akár a 22-es csapdája:
- vajon akkor találtam meg önmagam, amikor elhagytam a lakhelyem, és máshová költöztem?
- vagy akkor bukkannék _valódi_ magamra, ha az országot hagynám el?
Nem tudom a választ. Az egyiket már próbáltam. A másikhoz talán kevés vagyok. És jön a "szokásos" hárítás: nincs rá lehetőségem, pénzem...
A napi taposómalom, a fáradhatatlanul pörgetett mókuskerék vajon minden fáradságot megér?

Az álmok természetesen változ(hat)nak, de közülük a legfontosabbnak rendelkeznie kell(ene) egy célra fókuszáltsággal: azzal a tudattal, hogy a beteljesülés már közvetlen közel van.

Ezt szem elől téveszteni éppen olyan, mintha eltűnne az egyetlen iránymutató: az alagút végén pislákoló fény...

a tények makacs dolgok


A tények nem visszafordíthatók, pedig az ember azt hinné. Csak mert be tudsz jutni, még nem jelenti, hogy kifelé is menni fog.
A bejáratból nem lesz kijárat, semmi sem garantálja, hogy az ajtó, amin egy perccel ezelőtt beléptél, ott lesz akkor is, ha visszafordulsz érte. (Paul Aster)

Így megy ez...
Valahányszor azt hiszed, tudod a választ egy kérdésre, kiderül, hogy a kérdésnek sincs értelme.

Casanova vs Don Juan vs Szindbád?


... A többi hódító, nőfaló, nőcsábász és szívtipró egy meghatározott alak volt, akár
történeti személy, mint Casanova, akár irodalmi-mesei figura, mint Szindbád vagy
az irodalom ezer más, hasonló figurája.

Casanovának nincs metafizikai mélysége: történetében nem jelenik meg a túlvilág, alakja a gyönyörű férfié, de nem a férfiasságnak mint életelvnek a szimbóluma. Legendás nőhódító – de nem több annál.

Szindbád pedig a mesék világából érkezett: inkább egzotikus, mint valóságos, inkább mesei, mint mitologikus, inkább vágyakozás, mint megtestesülés.

Don Juan velük szemben – és az irodalom és kultúrtörténet talán minden más szerelmes hősével szemben – elemi erejű, magával ragadó. Don Juan különleges ereje az érzékisége: borzongató és megadásra késztető. Minden egyes szerelmi vallomását azzal a hittel mondja el, hogy igazat mond. Don Juan a kiolthatatlan életszeretet példája is: minden pillanatában habzsolja és élvezi az életet.
A pillanat, a perc művésze, aki a mulandóságot nem valamely örök alkotással akarja
legyőzni, hanem az idő legteljesebb kihasználásával, azzal, hogy élete minden egyes pillanatában
teljes életet él
. Ezért nem tűr senkit, aki ezt megakadályozná, aki ellenállna
életszomjának és végeredményben neki. A másik fő motívuma a Don Juan-mítosznak a halál.

Négyféle szerelmet különböztet meg Stendhal:


  • a szenvedélyes,

  • a kedvtelésből űzött,

  • a testi,

  • valamint a hiúság vezérelte szerelmet.

A donjuanizmus lényege, hogy az élet elmúlásával az élet élvezetét szegezi szembe. Minden nőt szeret, anélkül az illúzió nélkül, hogy a szerelem – bármely szerelem – örökké tartana. Igaz szerelmet ad és igaz szerelmet kap, legfeljebb az változik, hogy kit szeret éppen, és kitől kapja a szerelmet. Don Juan életszeretete, jókedve, vidámsága nem más, mint az élet kihasználásának öröme és ezáltal a mulandóság legyőzése.

(egy MSN-beszélgetés apropóján)

2008. november 7., péntek

szomjazom




A gyönyör és a kín között lényeges különbség nincs. Amíg az ember él, addig jóra és rosszra egyaránt szomjas, és csak egyet akar, az élet kábító italától lerészegedni.
(Hamvas Béla)

2008. november 4., kedd

csodálatos, gyönyörű ... világ


csak még ezt, nem bírom ki, hogy ne! :)


szerintem ez a kép magáert beszél. tegnap éppen ilyent láttam. kék ég, vakító napsugár. ha nem hullottak volna falevelek rám munkába menet, azt is hihettem volna, hogy még tart nyár. annál is inkább, mert öltözékem egy vékony póló (na jó + farmer + MBT cipo) vala!

2008. november 3., hétfő

eddig, és ne tovább (pedig van még rengeteg őszi kép)


Ezt a képet digitálisromantikus figyelmébe ajánlom. két okból:
1. az összes őszi szín látható
2. (kicsit túl) romantikus - a hattyúk miatt, bevallom, "már-már" giccsesnek is nevezhetném, de nem teszem... :)

2008. november 2., vasárnap

.... és még tovább




a gyönyör képei...




tadadadááááám! Az eredményhirdetés következik. :)


Nem csak a nyerteseknek, bár nekik elsősorban. És jöjjön a fedett pályás csodálkozás, az egész estés gyönyör(ködés) ... :)

2008. november 1., szombat

orgia


melegvörös, okker, gesztenyebarna, rézvörös, szilvakék, vörös, zöld, sárga, lila, kék, narancs és ezek színárnyalatai.

Én imádom, mert egyszerűen csodálatos a színpompája. A látvány különleges élményt nyújt. A színek lenyűgöznek, várázslatossá a különleges kontraszthatások teszik. A még a fiatalságot jellemző frissesség, az ereje teljében viruló élet keveredik a már kezdődő kifáradással és a közeledő elmúlással.

mi ez?

az első helyes megfejtő kap egy gyönyörűt.

lépcső és az ő fokai


A lépcső egyedül arra való, hogy a fokait magunk mögött hagyjuk.