2013. május 7., kedd

evés. kényszer. kényszeres evés

tudom, a gyengék mentsvára a mentegetőzés, bár tulajdonképpen én nem ezt teszem.
én eszem. nem keveset, viszont elég sokat.
bánat, idegesség, kilátástalanság.
szerintem rosszul vagyok bekötve. ugyanis míg másoknál a fenti három ok közül egy is elég ahhoz, hogy alig egyen, nálam az egyik motívum fele fele is dupla-tripla étvágyat jelent.
akinek étvágya van, bizony eszik is, s ha már igen, nem  keveset.

így maradtam alul a fogyással vívott harcomban.

na de nem adom fel!  

mától _újrakezdő_ vagyok. mégpedig a többszörösen visszaeső és (túl)súlyos fajtából.

legkésőbb szeptemberre legalább annyi kilót kell fogynom, amennyit múlt év novemberig leadtam.
és az nem kevés, ellenben kivitelezhető!

ki drukkol nekem???

9 megjegyzés:

Agyrágóbogár írta...

én!

Muzsi Attila írta...

Én drukkolok neked!
Tudom milyen amikor az ember kilátástalanságában eszik, állandóan éhes. Tudtam mindig magamban, hogy amikor eszek mint az állat, a lelkemben nagy baj van. Ilyenkor bármilyen fizikai munka segíthet. Az értelmetlen levélsepréstől, a gyomlálásig, bármi, csak valami lefoglalja a testet és agyat...

baglyosevi írta...

Ismerős szituáció! :D ...és tudod, először fejben fogy az ember lánya. Drukkolok, nagyon! Hajrá! :)

Dominika írta...

Én is.

Névtelen írta...

Szerintem mindenki! :)

Névtelen írta...

A problema ott van, hogy van otthon mit enned! Ha ures lenne a huto meg a spajz, akkor fele ennyi gond sem lenne!
Tarts otthon teat meg puffasztott kukoricakarikat es kesz.

Névtelen írta...

A problema ott van, hogy van otthon mit enned! Ha ures lenne a huto meg a spajz, akkor fele ennyi gond sem lenne!
Tarts otthon teat meg puffasztott kukoricakarikat es kesz.

Unknown írta...

Én is!

Hanczur írta...

... egy másik (több)szőrös visszaeső.