a mai nap szavai

- vaskövetkezetesség
- (szánalmas) szóereszték
- papagájkórus
- kitriblizte
- figyelemzsarolás
- oktatáslogisztika

Bíborka

Biztosan láttál már tündért, ha nem, mindenképpen találkoznod kellene vele.

17 hónapos, szöszke baba gyönyörű kék szemmel (apósom szeme!) , kedves, mosolygós, és még a haldokló ajkán is félénk, de jól látható mosoly jelenik meg, ha ránéz.

(intermezzo: Sajnos tapasztalat: apósom tavaly, augusztus 29-én látta a dédunokát, ám másnap reggelre elhunyt, de ugyanúgy mosolygott, mint amikor Bíborkára nézett előző este ...)

örökmozgó, barátságos, puha, gömbölyű, 10 és fél foga van, rendszeresen mossa őket, és igazi hölgy. Máris.

Megnyugtató, hogy engem első látásra elfogadott, sőt a vacsora alatt le nem vette a szemét rólam. Érezte, hogy KORtársára talált... :) , és beszélt hozzám a maga kis halandzsanyelvén, amit én mondtam neki, mindent megértett. Talán mert nem gügyögtem, hiszen kortársak vagyunk, vagy mifene! :)

A szombat szenzációja tehát egy "életemben az első": találkoztam a zuram unokahúgának kislányával!

a mai nap szavai

a mai nap szavai :
- vajúdó krumplihegyek
- szarvasbőgés-hallgató túrák
- gyapjasbagolylepke
- tinédzserabortusz

századik! :)

Most láttam, hogy ez a századik bejegyzésem. Nem mintha túlzott jelentőséggel bírna a dolog, tulajdonképpen szóra sem érdemes. Nekem mégis fontos, mert... mert csak! :)

a mai nap szavai :)

mai szokedveneceim:
- kukoricavariációk
- szexferomoncsapda
- molypopuláció

anyukam emlekezete

tegnap sirtam a fodrasznal. az anyukakrol beszelgettunk eppen, es tudom, miert - mert rossz nelkule, es hianyzik nagyon! - egyszer csak elbogtem magam...

azt mondjak, a konnyek jok, a konnyek hasznosak, a konnyek kimossak a fajdalmat. az enyhen sos viznek olyan hatasa van, mint a morfiumnak. enyhiti a fajdalmat – testit-lelkit egyarant. aki elnyomja erzeseit és visszafojtja a sirast, magat csapja be.

a konnyek kimossak a lelek homokjat. ha ez így van, en egy homokszem nelkuli sivatag vagyok.

"ami volt, az mindig megmarad.
nem azert sirok, ami elmult,
azert gyujtok gyertyat,
ami elmaradt" (Karoly Amy)

leltar

"Készíts leltárt az életedről, láss neki, és tedd rendbe a megoldatlan dolgokat."

nem semmi a feladat, de megigertem magamnak, hogy becsulettel vegrehajtom!
(bar nekem a leltarrol mindig J. A. jut eszembe:

"Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már."

gombolyu, gurulos, gyonyoru

miota irni tudok, ures papirt latva, ha toll/ceruza van a kezemben, vagy csak kiproba, milyen nyomot hagy az iroeszkoz, az elso szo, amit leirok: alma

talan mert olyan gombolyu, annyira egyszeru es szep az iraskepe a szonak, hogy mint egy igazi, majd' elgurul?

alma, alma, alma, alma, alma ....

es azt is elarulom, hogy a rajztudomanyom megallt valahol az otevesek rajzkeszsegszintjenel. azaz altalaban napocska, hat- vagy hetszirmu virag es sziv. ha muszaj, esetleg tudok rajzolni hazikot kemennyel, nyitott ablakkal, kilincses ajtoval, mellette dus lombu faval, es a lap felso csucskeben egy mosolygo nappal. de ha ezeket rajzolnom "kell", még annyira se sikeredik, mint amikor csak magamtol, firkalgatasos idotoltes gyanant teszem ezt.

kockat, haromszoget es egyeb mertani idomot nem rajzolok, szinte sosem.

a kör kivetelevel! a koncentrikus korokben verhetetlen vagyok! :)

"Minden jól ki van találva /A popsi belefér a nadrágba. /Az ég kék, zöld a fű. / Ez így
gömbölyű." ..... :)))))))

erzekenyseg

ha hozzaernel a csigabiga "szarvacskajahoz", azonnal visszahuzodna a hazaba.
kb. hasonlo erzekenysegu vagyok.

lelkileg, legalabbis.

kinyujtom teljesen, mintegy kitarom magam. mar azt is erzekelem, amit masvalaki esetleg eszre sem vesz.

mondjak is: "olyan vagy, mint egy csiga". es nem a csigasztereotipias lassusagra gondolnak, hanem az erzekenysegre.

mint a tegnapi eset is bizonyitja: masnak nem tunt fel, bennem megis mely nyomot hagyott, hogy exkollega koszonni sem volt hajlando.

nem ertem...

vasarnap (tegnap) bejott a ceghez, pedig 1 hete mar mashol dolgozik. meglepodtem, megorultem neki, mosolyogva koszontem: "hello gy..i!" az arcomon megkovult a mosoly, ugyanazzal a lendulettel tavoztam abbol helyisegbol, ahol megpillantottam. ugy nezett ram, mintha a hangombol kiszurodne: zombi vagyok, es a szerkesztohoz fordult.

rajottem: bayern-meccset jott nezni.
de milyenmá az, mégis, hogy oda jár vissza tévézni, ahonnan elment?