o: - egyél te is valamit, van kaja bőven!
ő: - áá, nekem elég az is, ha látom, hogy te eszel
o (kapásból, mondhatni csípőből tüzelve): - rendben. akkor ezt talán bevezethetjük holnaptól, ebédnél, pölö
ő: - basszus, kell nekem kedvesekedni egy picit!
"Nem tudós könyv ez ... Aki írta, nem ismeri a feltétlen igazságot és gyakran téved a részletekben. Mert ember. De keresi a feltétlen igazságot, s nem röstelli, ha téved a részletekben. Mert ember." (Márai Sándor: Füveskönyv)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: igaz történet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: igaz történet. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. január 28., csütörtök
2009. augusztus 3., hétfő
szeretem
nemén: hoztam neked üdülésés meglepit
én: jajdeszééép, teccik! még sohasenem volt ilyenem!
nemén: mért? mert nem szereted?
én: csináld rám, pls! honnan tudhatnám, hogy szeretem-e, ha még soha nem volt ilyenem?
(nemén: egy kis én-segítséggel oda teszi, ahová kell)
én (nézi, nézi, majd megdönthetetlenül magabiztos határozottsággal kijelenti): szeretem. igen.
nemén: ???, :O :O, :D
én: télleg, na. szép, teccik, és megy a csathoz is.
szeretem.
KÖSZÖNÖM!
én: jajdeszééép, teccik! még sohasenem volt ilyenem!
nemén: mért? mert nem szereted?
én: csináld rám, pls! honnan tudhatnám, hogy szeretem-e, ha még soha nem volt ilyenem?
(nemén: egy kis én-segítséggel oda teszi, ahová kell)
én (nézi, nézi, majd megdönthetetlenül magabiztos határozottsággal kijelenti): szeretem. igen.
nemén: ???, :O :O, :D
én: télleg, na. szép, teccik, és megy a csathoz is.
szeretem.
KÖSZÖNÖM!
2009. július 27., hétfő
tralalla, megjött..., megérkezett...

... igen, a könyv, amit egy teljes hete vártam.
vajon agyára mehettem a recepciós lánykának olyannyira, hogy a múlt hét vége felé már csak a fejével intett nemet, elkerülendő a cifra és remekül variálós postaszidásomat?
összesen három darab könyvet kértem, majdnem négyet kaptam, illetve attól féltem, hogy már csak kettő lesz belőle.
hogy miért?
mert két hete adtak postára két csomagot. az egyiket a múlt hétfőn megkaptam (2 db, egy borítékban), a másikat viszont nem. pedig nagyon vártam. (a negyediket meg huss, elfújta a szél, de legalább tudtam, hogy azt hogy nem postázták.)
ma belibbentem a céghez, s az intenzív mosolyú recepcióst látva a gyomrom egyből görcsbe rándult. az öröm szorítása volt.
a lánykával egyszerre, teljes szinkronban mondtuk ugyanazt az egy szót, csak más hanglejtéssel:
– Megjött? (én)
– Megjött! (ő)
a kövek gördülésétől szerintem a földrengésjelző intézetnél kilengett a szeizmográf!
és most jön a zárójel: a könyvet Angliában adták postára (Royal Mail), de Vancouverből (Kanada) jött meg a pakk!
vajon agyára mehettem a recepciós lánykának olyannyira, hogy a múlt hét vége felé már csak a fejével intett nemet, elkerülendő a cifra és remekül variálós postaszidásomat?
összesen három darab könyvet kértem, majdnem négyet kaptam, illetve attól féltem, hogy már csak kettő lesz belőle.
hogy miért?
mert két hete adtak postára két csomagot. az egyiket a múlt hétfőn megkaptam (2 db, egy borítékban), a másikat viszont nem. pedig nagyon vártam. (a negyediket meg huss, elfújta a szél, de legalább tudtam, hogy azt hogy nem postázták.)
ma belibbentem a céghez, s az intenzív mosolyú recepcióst látva a gyomrom egyből görcsbe rándult. az öröm szorítása volt.
a lánykával egyszerre, teljes szinkronban mondtuk ugyanazt az egy szót, csak más hanglejtéssel:
– Megjött? (én)
– Megjött! (ő)
a kövek gördülésétől szerintem a földrengésjelző intézetnél kilengett a szeizmográf!
és most jön a zárójel: a könyvet Angliában adták postára (Royal Mail), de Vancouverből (Kanada) jött meg a pakk!
pedig jó nagy betűkkel szerepelt rajta: "HUNGARY" ... :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)