tegnap.ma.holnap

"Minden tévedés helyrehozható" – ez a mára kiszabott kínai horoszkóp szerinti mantrám. most már "csak" egyet kell tennem: a napi történeseket úgy megélnem, hogy helyrehozhassam a tévedéseket (tévedéseimet). 


ajjjaj, most lefekszem aludni, és izgatottan várom a holnapot, mely már ma van.
(erről egy 1985-ös olvasmányélményem jut eszembe: "Ma van az a holnap, amitől tegnap annyira féltél.")   

keljfeljancsi fogkefe? fogkefe keljfeljancsi?

itt találtam, és azonnal vevő lennék rá, ha tudnám, hol lehet kapni!
beleszerelmesedtem, és kell nekem egy (-két) ilyen.
aki tudja, hol/honnan/hogyé', kérem, jelezze! :)

őszinteség

nemén: tudod mi, leginkább abból is elegem van, hogy mindenki olyan piszok tapintatos, hogy tök egyedül maradok a nagy tapintatosság közepette. legalább veled ne kejjen ilyet jáccani, inkább legyél mindig őszintén tapintatlan, jó?
én: ilyen szépen még sosem monták, hoyg bunkó vagyok....

ínségesebb időkre

olyan jó lenne, ha el lehetne tenni a tűző nap melegét, a feleslegesen töltött perceket, órákat azokra az időkre, amikor szükségünk van rá, mert  fázunk, vagy sürgető feladatok előtt állunk.

ötletek?

csak úgy, hirtelen, a semmiből

jönnek a dallamok, bele a fülembe, majd onnan kifelé a számon keresztül, bele a világba.
miért?
miért éppen az Aida bevonulási indulója tör elő belőlem?
csak úgy, hirtelen, a semmiből...

ebéd helyett

o: - egyél te is valamit, van kaja bőven!
ő: - áá,  nekem elég az is, ha látom, hogy te eszel
o (kapásból, mondhatni csípőből tüzelve): - rendben. akkor ezt talán bevezethetjük holnaptól, ebédnél, pölö
ő: - basszus, kell nekem kedvesekedni egy picit!

szó.játék

- jártál valamikor nemrégen nálam?
- ó, már régen nem

kalap és kefe

a náthámat gyógyítandó kaptam tegnap tanácsul: enyhébb változatra kalapkúra, az erősebbre a kefekúra az orvosilag javallt gyógymód.
nem tudtam mibenlétük, de jó orvos elmagyaráz:
a kalapkúra hozzávalói:
 - 1 kényelmes ágy lehetőleg meleg takarókkal
 - 1 üveg rum
 - 1 kalap 
 kivitelezése:
 - a kalapot elhelyezzük az ágy lábához
 - az üveget a szánkhoz emelve lassú kortyokkal beszlopáljuk tartalmát, a rumot, az utolsó cseppig
hatása:
- amikor az eredetileg 1 kalap helyett 2 kalapot látunk, kúránk eredményesnek mondható

kalapom nem lévén, de még egy nyamvadt bézbólsapim sem (egyébként is milyen snassz lenne a kalapot egy sapkával helyettesíteni?), úgy gondoltam, hogy talán költséghatékonyabb, ha a kefekúrát választom.

a kefekúra hozzávalói:
 - 1 kényelmes ágy lehetőleg meleg takarókkal
 - 1 üveg rum
 - 1 darab tű (a varródobozból)
kivitelezése:
 - a tűt elhelyezzük az ágy lábához

 - az üveget a szánkhoz emelve lassú kortyokkal beszlopáljuk tartalmát, a rumot, az utolsó cseppig

hatása:

 - amikor az eredetileg 1 darab tű helyett kefét látunk, kúránk eredményesnek mondható.

kedves d. és T, szerintetek mekkora az a piamennyiség, amennyitől én kettőt látnék bármiből is?  

összezavarodott a világ az én hétfői mosolygásom nélkül is

na jó, beismerem, mosolyogtam. reggel. de csak éppenhogy. épphogycsak.
alig.
testem elönté, mint a zőrültzúgvabőgve.
láz.
nem a harminchat fokos,
hanem a majd' negyvenes.
bedugult orr
fájó-kaparó torok
miért is ne?
hiszen mától nem dolgoz,
szabadságon vagyok.

ki érti?

nem én: mondtam mar, hogy az a legrosszabb, amikor van hol, van kinek, de minek :D ?
én: ezt most nem ertem
nem én: ez az uj jelmondatom!

(aki érti ezt, magyarázza el nekem, pls!)

vallomás

bevallom, már nagyon unom a munka nélküli tétlenségre kárhoztatott napjaim.
nem mintha nem talál(hat)nék kellően tartalmas elfoglaltságot.
az lenne.
a baj annyi, hogy mindenhez szükségeltetik a jobb kezem is.
többé vagy kevésbé? ez mindegy, hiszen igen-igen fáj valamennyi apró mozdulat.

(igen, még az írás is!)

hajnali hőség: globális felmelegedés

hajnalodik. igen.
ülök a gép előtt, és folyik rólam a víz.
mint nyáron, a hőség idején.
hajam egy merő víz,
homlokomon gyöngyök,
majd az orrom tövében gyűlnek
a csöppnyi cseppek

(az ablakok minden helyiségben nyitva)

de jövő héten szerdára
már csak 9 fokot ígérnek
az időjósok.

a kérdés költői: nem lehetne a kettő közti átmenet??

...még ilyenkor is frissen

Ó, istenem, miért nem érzem MOST azt az ólmos álmosságot, ami általában délután 4 és 6 közt tör rám?
de akkor anniyra erősen, hogy közelharcot kell  vívnom magammal: a szemem hunyjam le és jóllakott napközisként azonmód elszundítsak, vagy csak boruljak a klaviatúrára, és úgy aludjak édes álmot.

Most meg csak azért fekszem le "aludni", mert már majdnem reggel van!
szörnyű. vagy mégsem? :)