A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lélek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lélek. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 23., csütörtök

talált szavak

Talált szavak

akarom vagy nem, tudom:
elveszítem egy napon
ellentétet vonzó vagyok  

süvítő szélben fák hajlonganak  
feltolul bennem szóforgatag
nincs bennem harag

hangtalanul és hangosan szidom 
magam, miért akarom
őrizni és eldobni dalom

midőn lazán összefonódunk, meg-
hipnotizál félmeztelenséged
érzem keménységed

finom örlemény lesz testünk 
mint kőkemény 
tollal karcolt költemény   

hordozhassalak-e magamban 
kérdezem, levélszemétnek sorsomban
nincs helye azonban

akarom vagy nem, tudom: 
megtalálom egy napon
romantikus alkat vagyok

hideg borzongás helyett 
a gondolatba testem 
forrón beleremegett

2010. december 4., szombat

szerelem. szerelem? szerelem!

Élj! - mondta az Élet.
Szeress! - ölelt át gyengéden  a Szerelem.
Adj! - mosolygott a Boldogság.
Higgy és járj! - kopogtatott a Szív.
Dönts! -  kacsintott rám a Bölcsesség.
Próbáld meg! - suttogta az Álom. 
S a Gyöngédség lehunyta szemét, 
az Ész megadta magát az Álomnak,
a Tapasztalat mosolyogva utat nyitott, 
és a Büszkeség az Okkal nem térhetett vissza...
Próbáld meg! - suttogta ismét az Álom.
Legyél! - mondta nevetve a Sors,
mely Csókkal jutalmazott, 
és ajándékba Szerencsét adott.  



2010. november 26., péntek

miért?

napok (hetek?) óta tartó "lefosombammeg",  vállrándítós hangulatom nem múlik.
pedig már annyi keserűcsokit megettem lehetőséget adva a boldogsághormonoknak, hogy tegyék, amit tenniük kell, de valahogy nem érzem a hatást. ha csak azt nem, hogy a nadrágom kezd összemenni, ezért még inkább "lefosombammeg"! indulatba jövök, vállat rándítok és...

(igen, azt hiszem, fáj a lelkem!)

2010. augusztus 6., péntek

őszinteség

nemén: tudod mi, leginkább abból is elegem van, hogy mindenki olyan piszok tapintatos, hogy tök egyedül maradok a nagy tapintatosság közepette. legalább veled ne kejjen ilyet jáccani, inkább legyél mindig őszintén tapintatlan, jó?
én: ilyen szépen még sosem monták, hoyg bunkó vagyok....

2009. november 26., csütörtök

a paráznaság bűne



ha már a (majdnem) hét fő bűnnél tartok, úgy tűnik ebben az évben már nem esek a a paráznaság bűnébe! sajnos.
nem, nem azért, mert elhatároztam, hogy jó (tkp. mi az, hogy „jó”?) leszek.
nem, nem.
hanem azért, mert Ő nem tud megküzdeni a lelkiismerete döfködéseivel, a stresszel, az ebből következő pszichikai és szomatikus (vagyis pszichoszomatikus?) tüneteivel.
sajnos.
jó hír: Neki legalább van lelkiismerete.

2009. október 8., csütörtök

kompromisszum vs. fohász


tehetetlenül vergődöm az általa hagyott (z)űrben,
és nem tudok segíteni.
neki / rajta.
pedig nagyon szeretnék.
mert megtehetné, hogy boldogan él,
és nem lenne önző akkor sem,
ha azt választaná, akit szeret,
és nem azt, akihez az emlékei kötik,
aki beteg (erről persze nem tehet),
viszont így magánál tartja őt.
kalitkába zárt madárként
majd' megszakad a szíve
az után a valaki után,
akinek majd' a szíve szakad meg
a madárért
kalitka nélkül.
hogy éljenek együtt,
hogy legyenek együtt
hogy úgy szerethessenek,
ahogyan csak azok tudnak
szeretni,
akik már voltak
valaha kalitkában,
és szerették már az abba zárt madarat

Ó, Te, aki vagy valahol,
segíts nekik/rajtuk,
hogy boldogok legyenek!

2009. szeptember 3., csütörtök

csak úgy, mert ma meg ilyenem van


„A gyerekkor egyik csapdája, hogy azt is érezzük, amit nem értünk, s mire értelmünk megemészti a történteket, addigra a szívünk már mély sebeket hordoz.”

(Carlos Ruiz Zafón)

2009. április 22., szerda

skizo?

Ki, ha én nem?
Tegnap valahogy én nem voltam én.
Vagyis én nem én voltam.
Azaz voltam, de mintha nem én lettem volna.
Nem is értem magam.
Csoda ez, ha én nem én vagyok?

2009. április 15., szerda

insomnia vs. álomkór

hosszú távon semmmiképpen nem üdvös dolog az éjszakázás!

hajnali 3-kor csak ezért bújni végre ágyba, mert hamarosan bibipel az óra, kukorékol a telefon, de "úgy egyébként" még szívesen olvasnál/írnál v. csak az egyre erőteljesebb madárcsicsergésbe mélyesztenéd füled...

és moooooost kezd rám törni az ólmos álmosság...., naná, hiszen hamarosan megyek dolgozni!

2009. március 10., kedd

még mai hangulat


„Az emberélet keresztjei olyanok, mint a kottában a keresztek: felemelnek. ”

(Beethoven)

különbség vs. másság


– Az apró különbségek tesznek minket mássá.
– A kérdés csak az, hogy valóban mások leszünk-e tőlük, vagy csupán úgy teszünk, mintha...

2009. március 6., péntek

etika és hazugság


Gyakran a helyes sem elég helyes, és néha a legnagyobb hazugság látszik etikailag a leginkább elfogadhatónak...

2008. december 23., kedd

karácsonyra

Tavalyi, de most is aktuális:

...emberes hónap: december. Köd, hó, hideg. Korai sötétség odakünn. Meleg? Idebenn. Már ahol. Kinek-kinek. Akinek van hol, ott. Akinek nincs, kincs egy zug is. Ismeretlen ismerősök. Ősök ünnepe, ó, karácsony! Óda. Csoda. Micsoda tett! Szeret. Szeretet. Szeretetünnep. Ajándék ez a nap. Azzá tesszük, ha akarjuk. Ha valóban úgy gondoljuk, hogy szeretnénk. Szeretni. Adni. Szeretetet? Is. Mert kell. Mert csak ez kell. Kellene. Szükség lenne rá. Nagyon-nagyon. Mint egy falat kenyérre. Melegségre. Mindennapi betevőre. Hogy legyen belőle. Mindenkinek. Karácsonykor is. Decemberben, emberien.

2008. június 7., szombat

onismeret


ma valahogy én nem voltam én. vagyis én nem én voltam. azaz voltam, de nem én! nem is ertem magam. de ez nem csoda, ha én nem én vagyok... :)