A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeretem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeretem. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 14., kedd

vallomás

múlt héten szabadságon voltam, de az orrom nem dugtam ki az utcára
hangulatom mit sem változott
az lenne a legjobb, ha elrejtőzhetnék a tél elől
a gondolataim elől
ha elrejthetném önmagam

a múltba menekülés
megszokott dolog nálam
nem nehéz felidéznem arcod
emlékek
minden csodálatos volt
ha minden rossz volt is

a naptárba írt időpontok
a bennünket elválasztó változók egyenlete
az óramutatók visszafelé járnak

nagyon lassan

átváltoztatva bennünket
egyazon fa gyökereivé

2010. december 12., vasárnap

egy év elmúlt

a gép már landolt. itt is, de ott is.
SMS nem érkezett.
miért vártam most is,
mint ki még sosem vétkezett?
a szerelemnek parancsolj megálljt,
ha nincs partner az érzésben
fényképét és a fájó hiányt
simogatva helyette a sötétben

2010. december 8., szerda

szeretek valakit

valaki szeret
valakit szeretsz
kölcsönösen
egyidejűleg
s a megsértett szabályok listáján eggyel több lett
rövid és kevés az éj
a reggel skarlátvörös
fénnyel kél
mint édes füst marad számban az íze
s melege összes árnyalatára
emlékszik testem

2009. december 5., szombat

2009. október 19., hétfő

telefon

.... és akkor azt mondta, hogy tulajdonképpen jobb ott, mint itt volt, csak az a baj, hogy hiányzik a barátnője...
és én ennek örülök :)

2009. október 1., csütörtök

megérte nem álmosnak lennem


Harmadik lemezét mutatta be Japánban Harcsa Veronika

Japánban is megjelent harmadik albumát mutatta be Jokohamában, a távol-keleti országban jelenleg zajló Magyar Kulturális Fókusz programsorozatához kapcsolódva Harcsa Veronika szombaton, akivel a hazai közönség október 20-án találkozhat a Müpában.

A Japánban már visszatérő vendégnek számító fiatal dzsesszénekesnő az MTI-nek elmondta, hogy a Harcsa Veronika Jazz Quartet Red Baggage című lemeze áprilisban jelent meg Japánban. Főként ennek az albumnak az anyagát hallhatta a jokohamai Blue Motion bár közönsége a zenekar szombati kettős koncertjén, amelyeket szeptember 24-én tokiói fellépés követ majd. A kvartett nemcsak legújabb lemezéről, hanem előző két albumáról, a Japánban szintén kiadott Speak Low-ról és a You Don't Know It's You címűről is játszik számokat.

Harcsa Veronika és zenésztársai nem első alkalommal járnak Japánban, előző albumukat 2008 májusban mutatták itt be. A megérkezés akkor "kultúrsokk" volt, hiszen ez volt messze a legtávolabbi hely, ahová eljutottak koncertezni - idézte fel az énekesnő, hozzátéve: japán látogatásaik során helyi zenészekkel is találkozni szoktak.

Az énekesnő elmondása szerint a japánok nagyon nyitottak a jazzre, ezen belül a magyarországira is, így több magyar előadó - többek között Szőke Nikoletta vagy Kaltenecker Zsolt - is szép sikereket ért el a távol-keleti országban.
Harcsa Veronikát a magyar közönség legközelebb október 20-án, Budapesten, a Művészetek Palotájában hallhatja egy különleges filmkoncerten: "Márkos Albert zeneszerzővel együtt készítettünk zenét Mátyássy Áron Utolsó idők című filmjéhez, amely az idei filmszemlén - amellett, hogy fődíjat nyert -, megkapta a legjobb filmzenéért járó elismerést is. Ezt a munkát bővítettük ki az október végi fellépés kedvéért teljes koncertanyaggá, melyhez az alkotók gyakorlatilag újravágták a filmet, és egy egész estét betöltő vetítést csináltak belőle a koncertre" – említi az énekesnő.

(Forrás: MTI  2009.09.22.)

2009. augusztus 3., hétfő

szeretem

nemén: hoztam neked üdülésés meglepit
én: jajdeszééép, teccik! még sohasenem volt ilyenem!
nemén: mért? mert nem szereted?
én: csináld rám, pls! honnan tudhatnám, hogy szeretem-e, ha még soha nem volt ilyenem?
(nemén: egy kis én-segítséggel oda teszi, ahová kell)
én (nézi, nézi, majd megdönthetetlenül magabiztos határozottsággal kijelenti): szeretem. igen.
nemén: ???, :O :O, :D
én: télleg, na. szép, teccik, és megy a csathoz is.
szeretem.
KÖSZÖNÖM!

2009. április 10., péntek

holnap: a költészet napja; egy kis ízelítő


Baranyi Ferenc: FOGADALOM

Kíméletlenségemmel becsüllek én - olykor gyilkol a simogatás.
Fogadom, hogy bántani mindig igazságtalanul igyekezlek,
mert "igazságos bántást" nem ismer az őszinteség,

fogadom: úgy ütlek meg én, hogy fájjon erősen,
mert szép missziója az ütésnek, hogy fájdalmat okozzon.
Fogadom: gátat nem vetek én az agyamba rohanó vérnek,
midőn szoknyát lebbentve a szél lányok felé lök,
nehogy a nosztalgiává sokasodó apró lemondások
alattomos bújtogatásaival ellened fordítson a visszafogottság.
Fogadom, hogy sorsod plüssébe rajzszöget csempészek én,
hogy minden lélekhájasító ernyedésből felhessentselek,
s a konszolidáltság marasztalóan kellemes sírboltjából
kemény életre trombitáljalak.
Fogadom, hogy gyűlölni is foglak,
fogadom, hogy határtalan önzéssel tüntetlek ki,
mert csak a nagy szerelem bírja el az önzést,
fogadom, hogy csúnyán hagylak el majd,
mert szépen búcsúzni csak ismerőssé hűlt szeretők
egykedvűsége képes,
és fogadom: legigazabb vágyam, hogy sose hagyjalak el,
hogy veled végre magammá lehessek,
és nem fogadom, hogy iszonyúan szeretlek.
Csak szeretlek.

(1968)