"Nem tudós könyv ez ... Aki írta, nem ismeri a feltétlen igazságot és gyakran téved a részletekben. Mert ember. De keresi a feltétlen igazságot, s nem röstelli, ha téved a részletekben. Mert ember." (Márai Sándor: Füveskönyv)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magány. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. július 28., csütörtök
egy nem találkozás margójára
létezik, hogy az élet egyik legkomolyabb problémája, hogy a lelked olyan szavak feszítik, amelyeket nem mondhatsz el annak, akinek szeretnéd?
és az elképzelhető, hogy az igazi boldogság csak azért nem ért el hozzád eddig, mert olyan nagy, hogy csak kis lépésekkel képes közeledni?
2010. január 2., szombat
szilveszteresti pizsamaparti
igen, erről is akartam, a napsorrendet felcseréltem, de talán nem okoz nagyobb keverkavarodást, mint a tegnapi, munkahelyi kérdéssorozatom, mely folyamatosan a holnapi napra irányult. (de most akkor milyen nap lesz is holnap?)
felkeltem 31-én úgy 11 körül, (t)ettem-(v)ettem, olvasgattam, elálmosodván fél hat tájban ledőltem, és úgy elaludtam, mint aki fél 11 tájban ébred csuromvizes álomból. irány a zuhanyozó, pizsama, fogmosás, majd rájöttem, hogy jéééééé, ma van a zév utolsó napja, tehát marha vidámnak "illik/kell" lenni. ezért hát odaültem a zuram mellé a tévé elé, és néztem. nem a zuram, hanem a dobozt. nem tudom, mi volt benne. egyszer csak hirtelen megjelent egy analóg óra a képernyőn, gyors KÖLYÖKpezsgőtöltés a két, odakészített kehelybe, és szerintem még azt sem mormogtam, hogy boldogújévet, dőltem be az ágyba. azaz dőltem volna, ha a zuram nem teszi be a Táncoló talpak c. DVD-t, és végignéztem. aranyos volt. igaz, néha féltem, de én már csak ilyen vagyok.
szilveszterezni (értsd bulizni) életemben összesen talán 2x voltam: egyszer még az egyetemen, harmadéves koromban, illetve ....... és már kb. 3 perce ülök és bámulom a billentyűket, de nem jut eszembe több, tehát valószínűleg a "talán" maximálisan helytállóan szépíti a hihetetlent.
valóban nem vagyok egy bulizos alkat, szerintem igazán mulatni sem tudok. vagy az is lehet, hogy a körülmények, az élet, a sors nem hozott még olyan lehetőséget, melyben önfeledten úgy istenigazából bulizhattam volna. nem tudom, mindenesetre van, aki tudja rólam, hogy szeretném megtapasztalni legalább egyszer a részegség mámorát. hogy miylen az, mit érzel olyankor. még ha a macskajaj nyávog is másnap, nem mondtam még le ebbéli tervemről. de egyedül - mint annyi sok minden mást - ezt sem az igazi megtenni. alkalmi (?) kisegítő(k) jelentkezését várom. ki tart velem ki jóban-rosszban, sörben-borban-bélizben-martiniben-jégerben....?
mindez kikívánkozott már nagyon. kibuggyant.
a szilveszterre visszatérve. egyáltalán nem volt bulizós, viszont annál pihentetősebb :)
felkeltem 31-én úgy 11 körül, (t)ettem-(v)ettem, olvasgattam, elálmosodván fél hat tájban ledőltem, és úgy elaludtam, mint aki fél 11 tájban ébred csuromvizes álomból. irány a zuhanyozó, pizsama, fogmosás, majd rájöttem, hogy jéééééé, ma van a zév utolsó napja, tehát marha vidámnak "illik/kell" lenni. ezért hát odaültem a zuram mellé a tévé elé, és néztem. nem a zuram, hanem a dobozt. nem tudom, mi volt benne. egyszer csak hirtelen megjelent egy analóg óra a képernyőn, gyors KÖLYÖKpezsgőtöltés a két, odakészített kehelybe, és szerintem még azt sem mormogtam, hogy boldogújévet, dőltem be az ágyba. azaz dőltem volna, ha a zuram nem teszi be a Táncoló talpak c. DVD-t, és végignéztem. aranyos volt. igaz, néha féltem, de én már csak ilyen vagyok.
szilveszterezni (értsd bulizni) életemben összesen talán 2x voltam: egyszer még az egyetemen, harmadéves koromban, illetve ....... és már kb. 3 perce ülök és bámulom a billentyűket, de nem jut eszembe több, tehát valószínűleg a "talán" maximálisan helytállóan szépíti a hihetetlent.
valóban nem vagyok egy bulizos alkat, szerintem igazán mulatni sem tudok. vagy az is lehet, hogy a körülmények, az élet, a sors nem hozott még olyan lehetőséget, melyben önfeledten úgy istenigazából bulizhattam volna. nem tudom, mindenesetre van, aki tudja rólam, hogy szeretném megtapasztalni legalább egyszer a részegség mámorát. hogy miylen az, mit érzel olyankor. még ha a macskajaj nyávog is másnap, nem mondtam még le ebbéli tervemről. de egyedül - mint annyi sok minden mást - ezt sem az igazi megtenni. alkalmi (?) kisegítő(k) jelentkezését várom. ki tart velem ki jóban-rosszban, sörben-borban-bélizben-martiniben-jégerben....?
mindez kikívánkozott már nagyon. kibuggyant.
a szilveszterre visszatérve. egyáltalán nem volt bulizós, viszont annál pihentetősebb :)
Címkék:
buli,
ego,
egyedül,
hangulat,
hiany,
magány,
miért?,
őszinteség,
személyes,
szilveszter,
tudta-e?,
viviszekció
2009. március 20., péntek
könnycsepp vs. gyöngyszem

a sirás jó dolog.
azt mondják, a könnyek a letisztult lélek gyöngyei.
amint a kagylóban a homokszem - fájdalmat okozva neki - gyönggyé válik, úgy lesznek a lélekszurkáló dolgokból könnycseppek.
(P. S. ezt egy komentbe irtam, de mostperpill magamnak/rólam szól)
azt mondják, a könnyek a letisztult lélek gyöngyei.
amint a kagylóban a homokszem - fájdalmat okozva neki - gyönggyé válik, úgy lesznek a lélekszurkáló dolgokból könnycseppek.
(P. S. ezt egy komentbe irtam, de mostperpill magamnak/rólam szól)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

