A következő címkéjű bejegyzések mutatása: torna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: torna. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. június 19., péntek

Murphy, én a futógép


Murphy ikszedik törvénye: ha valami el tud romlani, az el is romlik.

Ám én még rajta is túlteszek: még az is rakoncátlan, eszement dolgokat művel, ami elviekben elronthatatlan, stabil és megbízhatóan működő szerkezet.

Utólag persze nagyon vicces az egész, de azért átélni...!

Megvan az a rajfilmes trükk, amikor a szereplő arca eltorzul, mintha elfolyna?
Megnyúlik, zöldül-sárgul, majd vérvörösre vált?
Nos, akkor talán el lehet képzelni, hogy néztem ki, és nem kellett ismerni a híres Rudolph-képek érzelemtükröző pszichológiáját ahhoz, hogy egyszerű halandó is láthassa rajtam: bizony, nagy szarban vagyok.

Hát hogy a fenébe ne lettem volna, amikor a futópadon valami olyanhoz értem hozzá, ami hirtelen szuperszonikus sebességgel késztetett "tovahaladásra"?
Választhattam: vagy a nyitott ablakon röppenek ki egy tetszőleges autón landolva (parkoló), vagy pedig az alattam lévő konditerem valamelyik kínzóeszközére esek.
Ám én egy harmadik lehetőseget választottam: kétségbeesve szorítottam a pulzusmérő fogantyút, szaporáztam lépteimet, ahogy csak tudtam. Mielőtt az első kettő lehetőseg valamelyike bekövetkezett volna, Virág, a személyi tréner rohant felém, és egy becsúszó szerélessel kitépte a bazi nagy piros gombot.
A szerkezet leállt. Csak ketten remegtünk: Virág és én.

Egy biztos, és ezt bátran kijelentem: az a futógép a tovabbiakban a Cocom-listán szerepel nálam. Még ránézni se fogok.
Hátha boszorkánynak hisz (mint tudjuk, mindennek lelke van), és így bosszulná ezt meg rajtam ismételten: hogy a lábam se érje a földet!

2009. május 19., kedd

ott voltam (nem ott, ahol a part szakad!)

igen. igen. igen.

kiba' elfáradtam.

bár szerintem egy zombi üde, fürge és kívánatos hozzám képest.

(és igen, valóban jóóóóó érzés!)

zizi vagyok?


szerintem teljesen megzakkantam. igen.

mára szabadnapot kértem, hogy el tudjak menni az este hatkor kezdődő, "problémás tájak edzése" című órára (gondolom: has, popsi, comb, kar, hát).
eddig OK!

DE: egész délelőtt takarítottam, majd ebédet főztem, most meg itt ülök, és úgy érzem, majd' lecsukódik a szemem.
hamarosan indulnom kéne, de nincs kedvem.

(16:16: most néztem az órára)

mért? mért? mért?
mert fáradt vagyok? - igaz.
mert kurva messze van az edzőterem? - igaz.
mert ..., mert ..., mert...
... és félek, hogy tényleg nem fogok elmenni!

bassszus!
az is lehet ám, hogy a problémás tájak mégsem a fentebb leirtak,
hanem valahol a fejemben található, és úgy hívják: agy.