evés. kényszer. kényszeres evés

tudom, a gyengék mentsvára a mentegetőzés, bár tulajdonképpen én nem ezt teszem.
én eszem. nem keveset, viszont elég sokat.
bánat, idegesség, kilátástalanság.
szerintem rosszul vagyok bekötve. ugyanis míg másoknál a fenti három ok közül egy is elég ahhoz, hogy alig egyen, nálam az egyik motívum fele fele is dupla-tripla étvágyat jelent.
akinek étvágya van, bizony eszik is, s ha már igen, nem  keveset.

így maradtam alul a fogyással vívott harcomban.

na de nem adom fel!  

mától _újrakezdő_ vagyok. mégpedig a többszörösen visszaeső és (túl)súlyos fajtából.

legkésőbb szeptemberre legalább annyi kilót kell fogynom, amennyit múlt év novemberig leadtam.
és az nem kevés, ellenben kivitelezhető!

ki drukkol nekem???

a penge élén

mért van az, hogy amikor az ember már úgy gondolja, na most talán révbe ér, ladikja léket kap a cél előtt?

éppen olyan érzés, mint amikor egy, a sivatagban eltévedt és a szomjhalál szélén lévő embernek egy pohár vizet nyújtasz, majd mielőtt egyetlen kortyot ivott volna, kivered a kezéből, a víz eltűnik egy pillanat alatt. azt már nem is feszegetem, mi lesz az emberrel. pedig tehetném...  

nem csak félig. tele a pohár.

nem tudom, kinél mikor és hogyan jön el az a pillanat, hogy mindenből túl sok.
és az már sokk.
nálam ma telt be a pohár: elegem leginkább önmagamból van.

vagyok
• de kevés, mint  pöttyös labdában a szódavíz: nincs jogsim (naná hogy autóm sincs)
• öreg túl sok év tapasztalattal, plánesőt olyan tudás birtokában, ami annak ciki, akinek nincs, ám kéne hogy legyen
• képzetlen. legalábbis szobalánynak. igaz, hogy 5 nyelven beszélek, tudok ágyneműt húzni, takarítani, és WC-t is tisztítottam már, sőt felismerem, ha egy törülköző már nem felel meg a luxushotelekben pihenőknek
• szomorú, hiszen a mai drótpostán ismét 4 elutasítás érkezett

mondjátok meg, így hogyan legyek
• tele reménnyel, hogy most már fölfelé haladó görbe a sinus
• jókedvű, hogy ma is sikerült beküldenem három CV-t

• élni akaró

a mantrám

love you, sorry, excuse me, thank you 

szeretlek, sajnálom, bocsáss meg, köszönöm

puszta szó

van abban valami fájdalmasan bájos, hogy az éterben közzétett (segély)kiáltásom süket fülekre talált.
pusztába írtam a szavakat.

off:
ez a 800. bejegyzésem

!!!!!!!!!!!!!!

JAJ!!!!!!!!!!!

2013

nekem ezt üzente Márai:
"A legnagyobb hősiesség megmaradni munkád mellett, akármit szól is ahhoz a világ. S ennél is igazibb hősiesség megsemmisíteni munkádat, ha úgy érzed, nem tudtad tökéletesen megcsinálni azt, amire önmagaddal szerződtél."

léleksimogatás

ami a szomjasnak egyetlen csepp víz, az éhezőnek falatka kenyér,
az a gyűrött léleknek egy igaz beszélgetés.

boldog karácsonyt!

“Mert az ember – ezt egyre inkább hiszem – csak annyit ér és csak annyira ember, amennyire meg tudja őrizni lelke egy zugában az örök gyermeket."
(Márai Sándor: A bűvész)

napivicc: ezmostakkormiez?

"Nekünk nem kell az IMF pénze, csak ránk akarják tukmálni!"
(by Matolcsy György)

ha esetleg valakinek kell egy hasznos ajándékozási ötlet, kattintson ide
sőőőőt más is található ugyanitt.