2008. május 27., kedd

szabadsag


jut eszembe: szabad országban, szabad ember azt csinál, amit szabad... szabadpéntekszabadszombat-szabadszappanozni, szabada zéngalambombnak pároscsókotadni. adnék én, amíg nem keső, most látom, mit tettem. tettemmel, mit meggondolatlanul követtem el. ez is olyan hülyeség. mi az, hogy meggondolatlanul? az ember gondolkodó nádszál - Pascal is írta ezt már, én pedig igazán nem akarok idegen tollakkal semmit. mert vagy van, vagy nincs az a kincs, ami jó lenne, ha lenne: szép tollak, jo tollak... vagy legalább egyetlenegy, amivel aztán lehetne - mintegy varázsütésre - gyönyörűségeseket írni. magamnak. az íróasztalfiók helyett. s talán neked is. bár elhatároztam, hogy ezt a blogot úgy írom, mintha csakmagamnak, és nem gondolok azzal, mi lesz / lenne, ha más is látná.
igen, így teszek, egy ideig biztosan.
de miért van az, hogy minden időleges?
ajaj, az élet nagy kérdéseit most nem akartam feszegetni, es nem is fogom... beeeeeeee! :)

2 megjegyzés:

M írta...

na, ebben van lendület! :)

Lili írta...

háááát.. Te tényleg oximoron vagy:))) Tetszik, egyfolytában vigyorgok:))