2008. szeptember 7., vasárnap

Bíborka

Biztosan láttál már tündért, ha nem, mindenképpen találkoznod kellene vele.

17 hónapos, szöszke baba gyönyörű kék szemmel (apósom szeme!) , kedves, mosolygós, és még a haldokló ajkán is félénk, de jól látható mosoly jelenik meg, ha ránéz.

(intermezzo: Sajnos tapasztalat: apósom tavaly, augusztus 29-én látta a dédunokát, ám másnap reggelre elhunyt, de ugyanúgy mosolygott, mint amikor Bíborkára nézett előző este ...)

örökmozgó, barátságos, puha, gömbölyű, 10 és fél foga van, rendszeresen mossa őket, és igazi hölgy. Máris.

Megnyugtató, hogy engem első látásra elfogadott, sőt a vacsora alatt le nem vette a szemét rólam. Érezte, hogy KORtársára talált... :) , és beszélt hozzám a maga kis halandzsanyelvén, amit én mondtam neki, mindent megértett. Talán mert nem gügyögtem, hiszen kortársak vagyunk, vagy mifene! :)

A szombat szenzációja tehát egy "életemben az első": találkoztam a zuram unokahúgának kislányával!

Nincsenek megjegyzések: