Amikor egy Buddha megjelenik a földön, akkor mindig sok "bajt" okoz. De ez ellen nem tehet semmit; túláradó örömét, eksztatikus csöndjét egyszerűen meg kell osztania. Meg kell ráznia, fel kell ráznia az alvajárókat, és persze nem mindig tetszik az embereknek, ha megzavarják álmukat. Ki hálás azért, ha felrázzák álmából? De egy Buddha mindig könyörületből ráz; ha egyszer felébredtél, akkor felébred benned a könyörület is. Ha száz embert megráz, akkor abból tíz, csipás szemekkel pislogva, megsejti a lehetőséget, de csak egy fog tényleg felébredni.
A többi kilencvenkilenc dühösen a másik oldalára fordul. (Sw Yogabeej)
2 megjegyzés:
nem ir mostansag sajatot.
draga szindbad, tudja jol: nem mindig van az ugy...
de a legutolso/legfrissebb sajat :)
Megjegyzés küldése