2009. július 27., hétfő

tralalla, megjött..., megérkezett...


... igen, a könyv, amit egy teljes hete vártam.
vajon agyára mehettem a recepciós lánykának olyannyira, hogy a múlt hét vége felé már csak a fejével intett nemet, elkerülendő a cifra és remekül variálós postaszidásomat?
összesen három darab könyvet kértem, majdnem négyet kaptam, illetve attól féltem, hogy már csak kettő lesz belőle.
hogy miért?
mert két hete adtak postára két csomagot. az egyiket a múlt hétfőn megkaptam (2 db, egy borítékban), a másikat viszont nem. pedig nagyon vártam. (a negyediket meg huss, elfújta a szél, de legalább tudtam, hogy azt hogy nem postázták.)

ma belibbentem a céghez, s az intenzív mosolyú recepcióst látva a gyomrom egyből görcsbe rándult. az öröm szorítása volt.
a lánykával egyszerre, teljes szinkronban mondtuk ugyanazt az egy szót, csak más hanglejtéssel:
– Megjött? (én)
– Megjött! (ő)

a kövek gördülésétől szerintem a földrengésjelző intézetnél kilengett a szeizmográf!

és most jön a zárójel: a könyvet Angliában adták postára (Royal Mail), de Vancouverből (Kanada) jött meg a pakk!
pedig jó nagy betűkkel szerepelt rajta: "HUNGARY" ... :)

6 megjegyzés:

Wildwood Flower írta...

Én ugyan magyarul olvastam, de letehetetlen. Jó olvasást. :)

oximoron írta...

latod, milyen egy Sylvia-fan vagyok?? enlukeségem nem is nezte meg, hogy magyarul megvan-e...
(b.ssz.s)

Wildwood Flower írta...

Eredetiben mindig jobb :)

oximoron írta...

Na igen, engem is ez vigasztal! :)

Angela írta...

A naplója?

oximoron írta...

Doris,
Igen, az a címe, hogy
Sylvia Plath
Naplók
1950-1962