a mindennapi életben kétféle módon közölhetünk titkokat:
1. eláruljuk valakinek, s ezzel a titok megszûnik titok lenni);
2. beavatunk valakit a titokba, s ezzel a titok titok marad, csak eggyel több gazdája van.
a titok a titokgazda számára is titkos, sőt bizonyos rétegeiben titok.
ezen az alapon különböztethető meg a rejtély – amely el van rejtve, de ha megtaláljuk (vagy megfejtjük), fölfedi magát – a titoktól, amelynek jellegét nem változtatja meg, ha birtokában vagyunk...
a fentiek értelmében elmondhatom:
van egy titkom! :)
úgy bizony. titok.
de lehet, hogy inkább rejtély?
majd kiderül.
3 megjegyzés:
Hű, kíváncsi lettem!:-)
Tetszik a gondolatmeneted, de mi van azzal a rejtellyel, ami orokre titok marad?:)
húúúDrága! alig tudtalak követni. de nagyon jó, amit idekarcoltál. a titok, meg onnantól kezdve nem titok, amikor egy másik ember is megtudja. szerintem. akkor a mi titkunk. még nem másoké, de mán csak megszokásból hívjuk titoknak.
szerethető dolgok azok. a titkok...
na azért kíváncsivá tettél! :)
Megjegyzés küldése