2009. november 13., péntek

gyászol a lelkem

senkinek nem kívánom azt az érzést, amikor élete első szerelmének fényképét (gimnázium, első együttjárás, első csók, és/de más semmi) hosszú-hosszú évek múltán a reggeli utáni újságolvasáskor fedezi fel.
a lap gyászhírek rovatában.
R.I.P., J. G.!

7 megjegyzés:

Náncsi írta...

Hát, most belegondoltam, hogy bár én hagytam el első igazi szerelmem, mégis mennyire fájna nekem is ha ilyesmi történne.. részvétem!!

Névtelen írta...

Együttérzek.

KisVirág írta...

Ez csattanós volt, ütött...azt hiszem, nyugodtan mondhatom: Részvétem Neked (is)!

sensually írta...

Őszinte részvétem!!

Kedveske írta...

Részvétem..nagyon rossz lehetett... :(

oximoron írta...

Koszonom nektek!

Agnes. írta...

Most olvastam el a 9/11 -es magyar verzios emlekezesed.Olyan libaboros lettem, mint amikor nagyon fazunk, megfagyott pillanatra a levego, pedig 21 fok van itt.
En akkor elozo nap alltam a WTC alatt, fotoztam a 2 tornyot,(a kepeket eltettem, azota se nezem) de meg aznap hazajottunk...masnap reggel kb 9 korul mentem tankolni munka elott, amikor a radioban bemondtak a dobbenetes hirt, a kutassal egyutt belenk fagyott a szo.Munka helyett hazasiettem es bekapcsoltam a tevet, ahol mar ment a klip ujra es ujra.Nem hittem el, hogy itthon vagyok.Valoban kicsi a vilag.

Fogadd egyutterzesem a gyaszodban...