2008. június 2., hétfő

csak akkor, ha sok idod van! :) de megeri!

Avri baratom irta az elozo bejegyzeshez, h. rendezetlenul irok ugyan, de azert tetszik neki a stilus...

en pedig koszonom neki, h. jelezte: itt jart. orulok is, mert tetszik neki ez a "fesuletlen, kocos, boglyas haju" iromany!
de azert ezen elgondolkoztam: a stilus maga az ember.
kivetelesen a gugli nelkul is tudom, kitol származik ez a mondas: Buffon.
persze nem a futballcsillag kapus (kozeppalyas?), hanem az a bizonyos Georges-Louis de Buffon (filozofus, a 18. szazadbol) mondta vala ekes francia nyelven (Le style c'est l'homme).

tudom en jol, h. az iras nem egyenlo a gondolatok puszta kozlesevel, sőt!!

ezeket pedig Babits Mihaly irta a Stilisztika és retorika (Nyugat, 1910. 3.) c. tanulmanyaban. (az alábbiak innen valok, nem sajat kutfobol)

"... Gondolkodni és beszélni: a kettö voltaképp egy. Gondolkodás nem
képzelhetö beszéd nélkül és megforditva. (…) Mért beszélnek az emberek ily sokféle modon? Mert sokféle modon gondolkodnak. Ha a latin valamit másként fejez ki, mint a magyar, azért van, mert a régi romai másként gondolta, mint a mai magyar. A régi magyar evett az ételben; a mai az ételböI eszik. Nem a szo más, hanem a gondolat. Ami áll a népekre és korokra, az áll az egyes emberekre is. Igaza van Buffonnak: a stilus maga az ember; hü tükre az ember gondolkodásának, erényeiben és gyengeségeiben egyaránt. Elöször elárulja a gondolkodás gazdagságát vagy szegénységét. A nyelvkincs egyuttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. Söt, mivel a rokon értelmü szavak sohasem egyértelmüek, akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. (…) Ismerj meg tehát idegen nyelvet is, hogy jobban gondolkodhass a magadén. De
csak a magadén gondolkodjál, ha azt nem akarod, hogy gondolkodásod roskatag legyen, mint a felemás kövekböl épitett ház. A saját köveidet gyüjtsd, a magad bányáiból: e bányák nemzeted nagy költöinek müvei. … Stilusod gazdagodik: a stilus gazdagsága a gondolat gazdagsága. S másodszor: a stilus helyessége a gondolat helyessége. A stílus elárulja a gondolat egészségét vagy betegségét. A stilus testhezállo ruhája a gondolatnak s a test semmi fogyatkozását sem takarhatja el. Minden rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz gondolatra látni. Görbe hüvelyben nincsen egyenes kard. A stilushibák gyüjteménye: nyomorék gondolatok kórháza. (…) A mesterségesen, eröltetve csinált mondatban mindig meglátszanak az erek és a csontok. A stiliszta szerény, mint Mikes. Ne akarjunk többet mondani, mint amennyit gondoltunk, mert mondatunk beteg lesz. Minden gondolatunkat külön mondatban fejezzük ki: az összenött ikrek ritkán egészségesek. Ne mondj semmit kétszer: a pleonazmus gondolathiányt árul el; ami haszontalan, az káros. Az ép gondolat egyenesen megy célja felé s nem tántorog, mint a részeg ember. Ha stilust tanulunk, gondolkodásunkat fegyelmezzük: a stilus gondolkodásunk fegyelmezettségének fokát árulja el. S harmadszor elárulja gondolkodásunk elevenségét is. Aluszékony embernek a stilusa is aluszékony. Mi teszi a szellem elevenségét? A gondolatok könnyed és szabad társulása.... Az ember gondolkodo és beszélö lény és egész élete gondolkodásbol és beszédböl áll és mindig jobban csak abbol. Az ember szavakkal gondolkodik és szavakkal cselekszik. A müvelt ember gondolatokkal küzd, szavakkal csatázik. A leghatalmasabb fegyver a gondolat és a szo. (...) Az egyes ember élete: gondolatainak fejlödése és szavainak hatása. A természet az oroszlánnak karmát, az elefántnak agyarát, az egyszarvunak szarvát, a méhnek fullánkját adta: az embernek gondolatát és szavát.
(…) Kezdetleges ember mindent elhisz, intelligens mindent megbirál. Tanuld megkülönböztetni a hihetöt a hihetetlentöl. (…) "

(a kiemelesek onkenyesek , by me...) valo igaz, h. nem irok at szazszor mindent. sőt még haromszor sem. am hallom a szavakat, igyekszem a szoismetleseket elkerulni, es vallom: ami szivemen, az a szamon! :) no igen, es akkor ennyi mar eleg is - kerdezheted teljes joggal - ahhoz, h. valaki (blogot) irjon? a valaszom: NEM. ennyi onmagaban nem eleg. a blogirashoz talán igen. az alkotashoz azonban keves. szerintem. nem igerem, h. ezentul mindig megfesulom a gondolataim, mielott kepernyore kerulnenek. vigyazok arra, h. stilusom engem tukrozzon: azt az embert, aki eppen ir - az oromevel, bajaval egyutt. mert onmagam nem tagadhatom meg, es nem is akarom.

Avri, koszonom neked, h. felnyitottad szemem! ha csiszoltabb lesz a stilusom, az a te erdemed; ha megsem, hidd el, nem a te hibad!!

2 megjegyzés:

M írta...

Érdemes volt rászánni az időt, hogy ezt elolvassam. Köszönöm.
És nagyon örülök, hogy Te is blogírásra adtad a fejed. Érdekes műfaj ez. Már egy éve belekezdtem, de csak mostanában kezdek rajta gondolkozni. :)

smilimano írta...

Draga M!

orulok, ha nem elvesztegetett idonek erzed, amit nalam toltottel /toltesz. es az is boldogga tesz, tetszett ez a bejegyzes.
... es orulok, hogy orulsz! :)