a paráznaság bűne

ha már a (majdnem) hét fő bűnnél tartok, úgy tűnik ebben az évben már nem esek a a paráznaság bűnébe! sajnos.
nem, nem azért, mert elhatároztam, hogy jó (tkp. mi az, hogy „jó”?) leszek.
nem, nem.
hanem azért, mert Ő nem tud megküzdeni a lelkiismerete döfködéseivel, a stresszel, az ebből következő pszichikai és szomatikus (vagyis pszichoszomatikus?) tüneteivel.
sajnos.
jó hír: Neki legalább van lelkiismerete.

a falánkság bűne

már régen voltam ennyire
Gombócartúr...
csak amióta a melóból megjöttem (kb. 22:00), megettem 2 pudingot, egy kis csokit, kekszet, és  még
most is azt mondom: éhes vagyok. :S

haiku in memoriam J. G.

lelkembe markol
szeretet sírógörcse
sötét vak halál

a költő, aki hatalmas hullámokat kavart szombaton

Jónás Tamás: Kisírt szemek Atlantisza
saját versét olvassa fel

a vonzalmak története

a vonzalmak története egyben az eltávolodások története is:

• ő megkíván
• én megkívánom
• én kívánom
• én megkapom
• ő megkap
• én nem kívánom
• én nem akarom kívánni
• ő nem kíván
• én megkívánom

(és kezdődik elölről az egész)

gyászol a lelkem

senkinek nem kívánom azt az érzést, amikor élete első szerelmének fényképét (gimnázium, első együttjárás, első csók, és/de más semmi) hosszú-hosszú évek múltán a reggeli utáni újságolvasáskor fedezi fel.
a lap gyászhírek rovatában.
R.I.P., J. G.!

vallomás

bevallom, már nagyon unom a munka nélküli tétlenségre kárhoztatott napjaim.
nem mintha nem talál(hat)nék kellően tartalmas elfoglaltságot.
az lenne.
a baj annyi, hogy mindenhez szükségeltetik a jobb kezem is.
többé vagy kevésbé? ez mindegy, hiszen igen-igen fáj valamennyi apró mozdulat.

(igen, még az írás is!)

milyen kávé vagyok?

Ты - мокко.

После тебя остается сладость и шоколадное послевкусие. Вообще, ты - странное смешение сладости и горечи. Что-то - внешнее, что-то - внутреннее. Тебя любят не все, но даже те, кто любит - любят за разное. sir_archet http://infiction.ru/

Пройти тест

A kérdés az volt, hogy milyen kávé vagyok...
a teszt eredménye szerint: "MOKKA"
(nem is értem a kérdést: hát kávékávé, nem?)

a "szöveges értékelés" szerint:
utánad édes és csokoládés utóíz marad.
általában az édes és a keserű különös keveréke vagy.
ami kívül, az belül is.
nem szeret mindenki, sőt azok, akik igen, ők is mind másért.

helloszia!

igen, kérem, ezt is meg kellett érnem:
a vasárnapi békaesésem = munkahelyi baleset, hiszen éppen oda igyekeztem.
a jegyzőkönyv felvételéhez pedig be kellett mennem ma a ceghez.
Tibo kollégam mivel fogad hangosan?

idezem: „Na, hogy megy már a balkezes seggtörlés?”

egy fél pillanatra talán megszűnt a szerkesztőségi alapzsongás, majd kipukkadt a röhögés.
először belőlem, majd a többiekből is.
nevetéstől fuldoklva válaszoltam neki: „édesdrágatibókám, én is nagyon szeretlek!”

jó is a jó munkahelyi légkör.

ha jó...

kivéve, ha az emberek nem kínjukban poénkodnak, merthogy újabban már ez megy.

ki marad? ki megy? mikor? miért?
(és ebben a vérzivataros helyzetben kellett nekem eltörnöm a csuklómat,
8, azaz Nyolc hét táppénzre kárhozatva magam.)
csoda-e, hogy félek?
félek, hogy engem is,
engem is elküldnek,
elküldenek, mert ...

mért is?

hát ez az, amit nem tudok meg, ha nekem is azt mondják majd, hogy szépvoltjóvoltköszönömennyi.
:(

kényszerpihenő

párbeszéd ma délután fél három körül:
főnököm: - Orsó vagy sing?
én: - Orsó.
főnököm: - Ajjó. Az minimum nyolc hét...
én: De én lerövidítem: max. három az a nyolc. :)

ebből kiderül, hogy a jobb kezem csuklója csücske eltört?

ezeket bal kézzel pötyögöm, egy ujjal.
csak éppen nem sikongatok, mint az egyszeri titkárnő...