2010. január 13., szerda

akut(tá vált) depressziós vagyok

nem értem, pedig szeretném megérteni. nagyon.
és mindenki  másnak nekem kell(ene) elmagyaráznom. de nem megy, nem tudom.
hiszen nem értem.
  

8 megjegyzés:

Kék Paripa írta...

Úgy látszik, ez most ilyen időszak. Többen vagytok így. Majd csak vége lesz. Ha kisüt a nap, az életkedv is megerősödik, ez pedig segít rendbe tenni magadban a dolgokat. Most talán nincs mit tenni, talán jobb hagyni, ahogy lenni akar. Belemerülni, nem kapálózni, akkor talán könnyebb lesz majd felbukkanni belőle...

Névtelen írta...

Vegyel fel egy futocipot es fuss napi 5km-t. Vagy tekerj 20-at. Aztan elmulik a depressziod is... Attol, hogy otthon ulsz es melazol, meg plane szilviket olvasol, attol csak rosszabb lesz.

Névtelen írta...

Minden egyes "nem" egy teremtés, ami az új valóságodat hozza létre. Cseréld ki "igen"-re! :)

Mélisande írta...

Oximoron! Üdvözöllek az olvasóim között! Nagyon örülök, hogy megismerhettem a blogod! Remélem rendbe jönnek a dolgaid hamarosan.
Igen/nemekre vigyázni: a nem nagyon fontos lehet, a sok igennel eláshatod magad. Nem véletlenül mondják az önállósuló pici gyerekek olyan sokszor. Ezzel jelzik, hogy elválnak a környezetüktől, nem azonosok vele, különböznek.

aloe vera írta...

Asszem (sajnos) én értem, érzem...
Sajna sorstárs. :(

doris írta...

:-( Orvos? Jóga? Vagy hagyjon mindenki békén.

Névtelen írta...

nice blog and giving great enjoy!

KATA írta...

Szia!!!
Sajnos nekünk ez nagyon nehéz időszak...én munka terápiával és tanulással na és szerelemmel "gyógyítom magam"...de mindenkinek más válik be...és már én is nagyon nagyon várom hogy végre kisüssön a nap és jöjjön a tavasz...a napsütés gyógyít...kitartást neked...
Kata