2010. április 11., vasárnap

A költészet napjára – is

Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra: te vagy magad ki e
jelet vonja s vigyáz, hogy fénybe vagy árnyba játszik,
mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
rajtam látsz törvényt saját magadról.
Okosnak nézel? hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.
Szemem tavában magadat látod:
mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.

2 megjegyzés:

dkg írta...

Teljesen elfelejtettem a hajtásban, pedig imádom József Attilát:)

Mélisande írta...

Bizony szépen megírtA!