vajon ha másik ember volnék, lennék-e a saját barátom?
úgy vélem: igen. és ezt határozottan állítom.
bár valószínűleg olykor nehezen viselném a türelmetlenségem, a túlzott ragaszkodásom, a(z infantilizmusomból fakadó?) gyerekes kíváncsiságom, rácsodálkozásaim az élet megannyi csúf, szép, szebb és még randább részletére, a hirtelen haragom....
de szeretném magam ezekkel a rossz tulajdonságaimmal együtt, és mindezek ellenére is.
mert a barátom lennék.
(és ha a kérdést te teszed fel magadnak, mi a válaszod rá?)
3 megjegyzés:
En is lennek a baratom, de maradnek a Tied is:)a turelmetlenseg a ragaszkodas, olyan jellemzok, hogy ossze sem tudnank veszni, mert megvan mindkettonkben:)
Nagyon jo iras, mosolygos napom lesz!
puszillak!
Ez nagyon jó kérdés! Érdemes lenne arra, hogy akár végigmenjen blogolók között is :)) ...így végiggondolva, azt hiszem, el tudnám magam viselni, és most nem vagyok elfogult :)) ahogy a barátaim körét nézem, úgy érzem, megállnám a helyem magam mellett is :)
@Agnes,
köszönöm, duplán-triplán örülök. :)
@KisVirág,
ha gondolod, küldd ki a blogolókak, forrásmegjelöléssel, tkp. miért ne?
szerintem is megállnád a helyed magad mellett! :)
Megjegyzés küldése