"Minden tévedés helyrehozható" – ez a mára kiszabott kínai horoszkóp szerinti mantrám. most már "csak" egyet kell tennem: a napi történeseket úgy megélnem, hogy helyrehozhassam a tévedéseket (tévedéseimet).
ajjjaj, most lefekszem aludni, és izgatottan várom a holnapot, mely már ma van.
(erről egy 1985-ös olvasmányélményem jut eszembe: "Ma van az a holnap, amitől tegnap annyira féltél.")
"Nem tudós könyv ez ... Aki írta, nem ismeri a feltétlen igazságot és gyakran téved a részletekben. Mert ember. De keresi a feltétlen igazságot, s nem röstelli, ha téved a részletekben. Mert ember." (Márai Sándor: Füveskönyv)

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egészség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egészség. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. december 12., hétfő
2010. január 25., hétfő
összezavarodott a világ az én hétfői mosolygásom nélkül is
na jó, beismerem, mosolyogtam. reggel. de csak éppenhogy. épphogycsak.
alig.
testem elönté, mint a zőrültzúgvabőgve.
láz.
nem a harminchat fokos,
hanem a majd' negyvenes.
bedugult orr
fájó-kaparó torok
miért is ne?
hiszen mától nem dolgoz,
szabadságon vagyok.
alig.
testem elönté, mint a zőrültzúgvabőgve.
láz.
nem a harminchat fokos,
hanem a majd' negyvenes.
bedugult orr
fájó-kaparó torok
miért is ne?
hiszen mától nem dolgoz,
szabadságon vagyok.
2009. június 19., péntek
Murphy, én a futógép

Murphy ikszedik törvénye: ha valami el tud romlani, az el is romlik.
Ám én még rajta is túlteszek: még az is rakoncátlan, eszement dolgokat művel, ami elviekben elronthatatlan, stabil és megbízhatóan működő szerkezet.
Utólag persze nagyon vicces az egész, de azért átélni...!
Megvan az a rajfilmes trükk, amikor a szereplő arca eltorzul, mintha elfolyna?
Megnyúlik, zöldül-sárgul, majd vérvörösre vált?
Nos, akkor talán el lehet képzelni, hogy néztem ki, és nem kellett ismerni a híres Rudolph-képek érzelemtükröző pszichológiáját ahhoz, hogy egyszerű halandó is láthassa rajtam: bizony, nagy szarban vagyok.
Hát hogy a fenébe ne lettem volna, amikor a futópadon valami olyanhoz értem hozzá, ami hirtelen szuperszonikus sebességgel késztetett "tovahaladásra"?
Választhattam: vagy a nyitott ablakon röppenek ki egy tetszőleges autón landolva (parkoló), vagy pedig az alattam lévő konditerem valamelyik kínzóeszközére esek.
Ám én egy harmadik lehetőseget választottam: kétségbeesve szorítottam a pulzusmérő fogantyút, szaporáztam lépteimet, ahogy csak tudtam. Mielőtt az első kettő lehetőseg valamelyike bekövetkezett volna, Virág, a személyi tréner rohant felém, és egy becsúszó szerélessel kitépte a bazi nagy piros gombot.
A szerkezet leállt. Csak ketten remegtünk: Virág és én.
Egy biztos, és ezt bátran kijelentem: az a futógép a tovabbiakban a Cocom-listán szerepel nálam. Még ránézni se fogok.
Hátha boszorkánynak hisz (mint tudjuk, mindennek lelke van), és így bosszulná ezt meg rajtam ismételten: hogy a lábam se érje a földet!
Ám én még rajta is túlteszek: még az is rakoncátlan, eszement dolgokat művel, ami elviekben elronthatatlan, stabil és megbízhatóan működő szerkezet.
Utólag persze nagyon vicces az egész, de azért átélni...!
Megvan az a rajfilmes trükk, amikor a szereplő arca eltorzul, mintha elfolyna?
Megnyúlik, zöldül-sárgul, majd vérvörösre vált?
Nos, akkor talán el lehet képzelni, hogy néztem ki, és nem kellett ismerni a híres Rudolph-képek érzelemtükröző pszichológiáját ahhoz, hogy egyszerű halandó is láthassa rajtam: bizony, nagy szarban vagyok.
Hát hogy a fenébe ne lettem volna, amikor a futópadon valami olyanhoz értem hozzá, ami hirtelen szuperszonikus sebességgel késztetett "tovahaladásra"?
Választhattam: vagy a nyitott ablakon röppenek ki egy tetszőleges autón landolva (parkoló), vagy pedig az alattam lévő konditerem valamelyik kínzóeszközére esek.
Ám én egy harmadik lehetőseget választottam: kétségbeesve szorítottam a pulzusmérő fogantyút, szaporáztam lépteimet, ahogy csak tudtam. Mielőtt az első kettő lehetőseg valamelyike bekövetkezett volna, Virág, a személyi tréner rohant felém, és egy becsúszó szerélessel kitépte a bazi nagy piros gombot.
A szerkezet leállt. Csak ketten remegtünk: Virág és én.
Egy biztos, és ezt bátran kijelentem: az a futógép a tovabbiakban a Cocom-listán szerepel nálam. Még ránézni se fogok.
Hátha boszorkánynak hisz (mint tudjuk, mindennek lelke van), és így bosszulná ezt meg rajtam ismételten: hogy a lábam se érje a földet!
2009. április 26., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)