hogyan mondjam el neked, amit nem lehet?

... -- .. .-.. . .-.. --- ...- . ... -.-- --- ..- ... . -.-. .. .-.-.- .. -- .. ... ... ..- .-.-.-

megfejtéshez

szóláncreakció

étlapvasúttestvérszerződéskötéscserebere

a zigazi doktorcsernus

Láttam. És ő is emberből van.
Még akkor is, ha olykor valóságos
(btw honnan lehet tudni, hogy valóban olyan-e, merthogy hálistennek nemigen látni)
sátáni mosoly
(mit mosoly? inkább vigyor, hiszen a vicsor azért más)
ül az arcán.
Beszélgetés közben bal kezével bal combjat simogatja, halkan szól, már-már mormol.
Nem folyt vér, nem zsigerelt ki senkit (annyira!), és nagyon-nagyon ott volt.
Ott. A topon.
Minden szavát száraz szivacsként szívtam magamba;
mint sivatagi virág, ha pár csepp eső éri,
vagy a hajnali harmatból nyer szomjenyhítő nedűt.

A színházterem minden helyén ültek.
Lora, kár, hogy nem voltál ott te is!

nő vs. férfi?

„... a nő olyan, mint a gyémánt.
Ha egyik irányba fordítjuk, az egyik oldalról villantja fel a fényt; ha másfelé, már egy egészen másféle személyiséget látunk.
Minden attól függ, hogy milyen a környezete és ki a partnere.
A létezésnek ez a beláthatatlan változatossága adja a nő lényegi tulajdonságait.”

ha azt veszem, ez maximalisan igaz a ferfira is. nem?

illem.tan.óra

„Isten óvjon minden jámbor ifjút azoktól a fiatal fehérszemélyektől, akik örömöt lelnek az esti táncban, mivel ezek szívesen illegetik magukat, s szemérmetlenül csókolóznak…
Ez semmi jóra nem vezet, a másikat is szemérmetlenségre ingerli, s zsákmányul veti a vigyorgó ördögöknek.”

rám talált. vagy én rá?

"Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát.
Bátorság, csaknem hősiesség.
A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól.
Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát.
Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle."
(Márai Sándor)

mint.a.mókus

- mintamókus: szabványosan szőrős prototípus állatka

erény

mai dialógus:
zuram: Neked minimum két erényt kéne gyakorolnod,
én: (közbevágva) igen? nevezetesen?
zuram: a hallgatást és ...
én: (sürgetve) mondjad már, ne kímélj!
zuram: ... és a türelmet.

(Megjegyzés: az utóbbival mélységesen egyetértek. Törekszem rá -- ezek szerint a siker még várat magára. Hallgatni szerintem tudok. Meghallgatni is.)

időjárás.állapot.jelentés :)

„Most jöttem rá,

hogy azért

fúj a fejem

annyira,

mert

kiba' erősen

fáj a szél. ”

(sic! by me)

mottóm

Mert MA ma van, újabb nap a bizonyításra.
(dr. Csernus Imre)

költemény

„Nem vagyok lett,
Nem vagyok észt,
Böfi vagyok,
Osztom az észt.”
by gyula, lapszerkesztő (aki nem Böfi)

rögtönzött nevetőgörcs

ki hitte volna, hogy a "némi élénkülés tapasztalható a vonóhorgok piacán" *
– egy dögunalmas gazdasági oldal még unalmasabb cikkében található mondat –
megnevetteti, sőt hangos kacagásra készteti, mi több padlón fetrengésre hajazó röhögőgörcsös felszabadultságba kergeti b.-t?

* köszineked, bazmegbarta!

skizo?

Ki, ha én nem?
Tegnap valahogy én nem voltam én.
Vagyis én nem én voltam.
Azaz voltam, de mintha nem én lettem volna.
Nem is értem magam.
Csoda ez, ha én nem én vagyok?

ideeeeeeee..............!!!!

ide

akarok

utazni.

most!

levelet.kaptam.life

"Szereted ha simogatnak?
Szereted ha megérintenek?
Ha fogdosnak?
Ha felizgatnak?
Szereted érezni a másik leheletét, szuszogását a nyakadnál, esetleg a fülednél vagy az arcodon?
Szeretsz új pozíciókat kipróbálni?
Szereted, amikor hidegen felülsz rá, majd forrón és teljesen leizzadva végzed?
Kunság Volán* ... velünk a fantáziád megvalósulhat, életre kel, próbálj ki minket"

* az eredetiben BKV volt, de ez szvsz bármelyik autóbusz-közlekedési vállalatra érvényes

mert kellesz, kellenél - nagyonnagyon

Hozd el két tenyeredben
a tengerek vizét,
karjaidban a nyár szitakötőjét,
homlokodon
a napkorongot,
s míg várlak,
hideg kövön térdelek
(Várnay Dea: Dal)

ébresztő projekt

ma 03:03-kor (jóvanna, a számmisztikám, de nekem már tkp. nemigen tűnik fel. ááááádehogy :) !) bújtam ágyikóba.
ehhez képest már fél nyolckor (!!! ) – nemcsak felébredtem, hanem – úgy pattantam ki az ágyból, mint rügyek a fákon.
igen.
csakhogy én nem levélbe borultam, hanem magam alá.

felsőszomszéd nemtommicsinál, de azt hatalmas hangerővel: zúg, berreg, sivít, ütöget.

köszijóreggelt!

QR Code of my blog

innen

ismét egy őrület. ezúttal (is) Japánból. De én imádom az ilyeneket .

meló

melóügyileg minden rendben.
hatalmas, megkönnyebbült sóhaj!

cím nélkül

bevallom, félek.
félek MA bemenni a céghez.
a céghez, ahol 16+ éve dolgozom.

kitalálós.kérdés

... és akkor szinte szó szerint KITALÁLTAM, mit mondott a békának a kollégája!
... és akkor egy kicsit megbüszkülten ülve meredtem a monitorra, hogy télleg
... és akkor még kábé háromszor (de lehet, hogy többször) ugyanazt mondtuk ki
... és akkor
... és ez annyiradeannyira jóóóóóóóóóóó

insomnia vs. álomkór

hosszú távon semmmiképpen nem üdvös dolog az éjszakázás!

hajnali 3-kor csak ezért bújni végre ágyba, mert hamarosan bibipel az óra, kukorékol a telefon, de "úgy egyébként" még szívesen olvasnál/írnál v. csak az egyre erőteljesebb madárcsicsergésbe mélyesztenéd füled...

és moooooost kezd rám törni az ólmos álmosság...., naná, hiszen hamarosan megyek dolgozni!

mi az élet?

az élet nem habos torta.
bezony.
:(

húsvét

Juhász Gyula: Húsvétra
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!

Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szivemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmuláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!

Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.

E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

a teremburáját! azaz nesze, neked, magyar nyelv!

*Hozzávalók: 4 tojássárgáját, 30 dkg porcukorral kikeverünk, 10 kanál erős feketekávéval, amit kicsinyeskén adunk hozzá, habosra keverjük 10 dkg dió, 20 dkg liszt, ½ sütőpor és a tojásfehérjét hozzáadjuk és sütjük.
Töltelék: 3 dl tejből 3 evőkanál lisztből jó sima pépet főzünk, 20 dkg cukrot, 1 vaníliás cukrot 25 dkg vajat 1 tojássárgáját, 5 dkg darált diót habosra keverünk és a péppel összekeverjük és a tésztára kenjük.
Máz: 6 dkg vajat vagy margarint felolvasztunk langyosra, 5 dkg kakaót belekeverve a tészta tetejére öntjük.

*és ebből alkossak valami fogyaszthatót!
hálaégnek, már a végén járok, de a végemet járom!
jáááááj.
miért ír az, aki így??????

update, 04.13.:

Hozzávalók, elkészítés: 4 tojássárgáját 30 dkg porcukorral kikeverünk, majd apránként hozzáadunk 10 kanál erős feketekávét, 10 dkg diót, 20 dkg lisztben elkevert fél csomag sütőport, a habbá vert tojásfehérjét, és kisütjük.
Töltelék: 3 dl tejből és 3 evőkanál lisztből csomómentes pépet főzünk, 20 dkg cukrot, 1 vaníliás cukrot, 25 dkg vajat, 1 tojássárgáját, 5 dkg darált diót habosra keverünk, a péphez adjuk, és a tésztára kenjük.
Máz: 6 dkg vajat vagy margarint felolvasztunk (csak langyosra!), 5 dkg kakaót belekeverünk, majd a tészta tetejére öntjük.

mai

Mivel szinte az összes, utamba kerülő tesztet megcsinálom (hiába, no: naaaaaaaagggggggggyon kíváncsi vagyok - a magam hülyeségeire is, igen!), ezt is elvégeztem, és íme az eredmény (nem szó szerinti ferdítésben):

GYERTYA vagyok, aki hajladozik a szélben, könnyen lángra lobban, egyetlen fuvallattól is, de akár tűzvészt okozhat, mert átterjedhetnek a lángok a környezetére. Úgy tűnik, mintha tiszavirág-életű lenne, minha fókuszálná a meleget. ... A legigazibb melegséget-- és ebben a tehetsége...

Итак......Вы- Свеча

Вы колышитесь на ветру, вас легко погасить, одним дуновением, но при этом вы можете устроить пожар, предав пламени огня всё окружающее пространство...Вы кажетесь легки и эфемерны, но при этом источаете тепло....Самое настоящее тепло-и в этом ваш дар.....

Пройти тест

holnap: a költészet napja; egy kis ízelítő

Baranyi Ferenc: FOGADALOM

Kíméletlenségemmel becsüllek én - olykor gyilkol a simogatás.

Fogadom, hogy bántani mindig igazságtalanul igyekezlek,

mert "igazságos bántást" nem ismer az őszinteség,

fogadom: úgy ütlek meg én, hogy fájjon erősen,

mert szép missziója az ütésnek, hogy fájdalmat okozzon.

Fogadom: gátat nem vetek én az agyamba rohanó vérnek,

midőn szoknyát lebbentve a szél lányok felé lök,

nehogy a nosztalgiává sokasodó apró lemondások

alattomos bújtogatásaival ellened fordítson a visszafogottság.

Fogadom, hogy sorsod plüssébe rajzszöget csempészek én,

hogy minden lélekhájasító ernyedésből felhessentselek,

s a konszolidáltság marasztalóan kellemes sírboltjából

kemény életre trombitáljalak.

Fogadom, hogy gyűlölni is foglak,

fogadom, hogy határtalan önzéssel tüntetlek ki,

mert csak a nagy szerelem bírja el az önzést,

fogadom, hogy csúnyán hagylak el majd,

mert szépen búcsúzni csak ismerőssé hűlt szeretők

egykedvűsége képes,

és fogadom: legigazabb vágyam, hogy sose hagyjalak el,

hogy veled végre magammá lehessek,

és nem fogadom, hogy iszonyúan szeretlek.

Csak szeretlek.

(1968)

kívánságlista mindenkinek nem csak mára, és magamnak is

kapd meg, amit akarsz
azt akard, amit megkaphatsz
azt csináld, amit szeretsz

szeresd, akivel vagy
szeresd, aki vagy

élvezd, amit csinálsz

találd meg az örömöt mindennap
mosolyogj a kis dolgokon
nevess, ha megbántanak

tudd, miért harcolsz
tudd, mikor dolgozol
tudd, mikor pihensz

vidíts fel sok embert
zárj ki lelkedből másokat
legyél képes különbséget tenni kettőjük között

élvezd a pillanatot
felejtsd el egy kicsit, mi a helyes
felejtsd el a sértéseket

ne függj senkitől és semmitől

tanulj a hibáidból
tanulj mások hibáiból
tudj hallgatni és meghallgatni

becsüld a barátaidat
ápold a kapcsolataidat

légy boldog, hogy hiszel bennük

szabadság

A héten szabadságon vagyok.
Igen, tudom hogy holnap már szerda, de valahogy nem vagyok jól:
vasárnap kb. kétperces "szívgörcs" éppen a melóba indulás előtt,
gyengeség,
hetek óta tartó
haeszem,azért-hanemeszem,azért hányinger,
gyakori csuklás,
savas felböfögés,
(sőt olykor kérődzöm is!)

igenigen, ez a reflux, amit lassan 10 éve diagnosztizáltak.
akkor volt "oesophagitis in stad. II."

holnap doki.

nem, nem a szívspecialista, hanem a belgyógyász.
félek.
még szerencse, hogy szabadságon vagyok.

B mint barát + barátság

"Barát az, akire figyelsz, mert fontos számodra a sorsa.
És figyel rád, mert fontos számára a te sorsod.
Barát az, aki megért - s akit mélységesen megértesz.
Nem tudtok egymásnak hazudni. Túl közel van. Mintha magaddal beszélnél. "
(Müller Péter)

"mert mindig minden a pszeudóról szól..."

ma
a Tanár Úr előadását hallgatós (hallgatós? szorgalmatosan jegyzetelős!!)
majdnem lebukós (de hála b.-nek, mégsenem)
délutánra is ott maradós (igaz, szigorúan kulturálódós)
oda- és visszaúton is lélekkiöntéses (eddig csakis b.-nek elmondós)
kicsit ötletelős
jó nap volt. pont.

avokádót eddig még nem ettem

Az avokádó, a padlizsán és a körte segíti az anyaméh és a méhnyak egészséges működését. Hasonlítanak is rájuk.
A tudományos kutatások szerint: ha egy nő heti egy avokádót elfogyaszt, egyensúlyban tartja a hormonjait, megakadályozza a nemkívánatos születési súlyt és megelőzi a méhnyakrákot.

Mennyire megalapozott ez?
Pontosan 9 hónap kell ahhoz, hogy az avokádó bimbóbó lérett gyümölccsé fejlődjön, több mint 14000 különböző élelem-alkotóelem található minden egyes gyümölcsben.
(A modern tudomány eddig csak 141-et tanulmányozott.)

egy külhonban élő a magyarországi nyígásról

„A gond ott van, hogy a rendszervaltas nem tortent meg.
Elfelejtettek az emberekkel kozolni, hogy a szocializmus megszunesevel meg kell(ene) szuntetni azokat a dolgokat, amik nem finanszirozhatok hosszu tavon.
Aztan meg beindult az igergetos/4-evente valtunk vetesforgo (zsigerbol az ellenkezojere szavazunk), ami ezt csak konzervalta.
A privatizacio meg minden orszagban arrol szol, hogy aki tud az markol. Jo nagyot. Minden oldalrol. (Es az hoborog, aki nem fert a konderhoz vagy keveset tudott csak meriteni)
Mi itt akkor a problema?
Rosszul tetszett kerem szepen szavazni 1998-ban!
Szocializmus kell, majd'-ingyen berlakassal, adomentes fizetesekkel, ingyenes SZOT-udulessel, gyeddel, gyessel, nadihegeduvel, stb.
Termelekenyseg nem szamit, munkanelkuliseg nincs, sot a munkakerulo bortonbe zarhato.

De ha nem ez a jatek, akkor bizony szembe kell nezni azzal, hogy cegek tonkremennek, es aki ott dolgozott az bizony nagy kakiba is kerulhet.
Ez van, ez egy ilyen film, itt nem mindig es mindenkinek happy end a vege.”

edzéseredmény :)

még az edzésen, twisterezés közben súgta:
„nekem, asszem, punciizomlázam lesz a spinningbicajtól”

ehhez képest ma (vagyis tegnap, hiszen az órán 01:01) ezt mondta:
„a hasizmom és a hátam IS fáj"

hát igen. remek dolog ez a "gym".

:) csak azt nem értem, hogy nekem miért nem fáj semmim.

és mindez valóban megtörtént

nos, amikor posztoltam az előző bejegyzést, nem hittem volna, hogy annak az edzőtermi része éppen ma esik meg velem.

a mai nem az én napom.

nem április elsejei tréfa

Sértettek már meg igazán mélyen, amiért több kilóval több van rajtad, mint amit ma szépnek vélünk? Szakítottál már azért, mert a súlyfelesleg okozta szégyennel és a kommunikációs zsákutcákkal nem tudtatok megbirkózni? A Női Lapozó egy olvasóját épp ilyesféle kérdések foglalkoztatják, és az érintettek segítségét kéri.

"17 éve nem álltam mérlegre. Akkor szoktam le róla, amikor egyszer hirtelen jött nyaralás miatt négynapos villámdiétába kezdtem, napi négy liter folyadékkal meg gyümölccsel, és az ötödik nap reggelén egy fél kilóval voltam több, mint amikor belekezdtem. Sovány vigasz volt, hogy ez akár normális is lehet, hiszen az embernek felborul a vízháztartása, az egész rendszer megzavarodik, mégis: úgy telt az a baráti hétvége a Balatonon, hogy mázsás anyakocának éreztem magam, és lehetőség szerint csak az esti fürdőzéseken vettem részt, mondván, épp megjött, nyilall az alhas satöbbi. Bikinit három évvel ezelőtt viseltem életemben először, akkor is csak azért került a kosárba a szexisnek aposztrofált holmi, mert gyakorlatilag nem lehetett egyberészes fürdőruhát kapni.
Ne siránkozzatok dagadtak, a tunyaság meg az örökös jajveszékelés helyett tessék kevesebbet zabálni, meg sűrűbben megmozdulni, és akkor nem lesz min nyafogni örökké, pont.
Olyan ócska téma ez fogyókúrásdi. Na igen. Jólesik az embernek az őszinte szó, életében vagy harmincadjára komolyan elszánja magát, lemerészkedik alfába rendet rakni, és pszichológus barátait is kikérdi, mégis mi lehet a gond.
Aztán otthagy egy vagyont a sportboltban (holnaptól új élet!), hátha a horribilis összeg kitartásra ösztönöz, mellé csilliárdokért kondibérlet, most sikerülni fog. És ugyanabba a zsákutcába sikerül vele behajtani, mint eddig mindig.
A mellettem a futópadon loholó szálkás csajok valamiféle debilként kezelnek, ha az ember megkérdi, hogy működik a gép, úgy magyarázzák el, mintha fogyatékos lennék, aztán két kondigéppel arrébb folytatják a testedzést, véletlenül se higgye senki, hogy velük vagyok.
Hat perc után leizzadtan sétára váltok, már épp büszkén folytatnám gyalogtempóban a kimerítő sportolást, amikor az ott posztoló személyi edző odajön megérdeklődni, hívja-e az ügyeletes szakorvost, ilyen súllyal vigyázni kell ám, hé. Köszönöm, nem, csak elfáradtam, azért pirosodott így ki az arcom.
A negyedik-ötödik ilyen jó hangulatú alakformálás után nem mentem többet. De más oka is volt ennek: két és fél év után lett valakim. Olyan kanyargósra és gondterheltre sikerült az indítás, hogy két hét alatt fogytam öt kilót, aztán amikor már rendeződni látszott a viszony, és minden szégyenérzetemet félretéve egy-két hétig csak a szexről szólt minden, lemászott rólam még egy kis súly, mondjuk úgy: jól néztem ki.
Aztán teltek a hónapok, a kapcsolat egyéb okokból más irányt vett, és szépen visszakéredzkedtek a gyöngéd úszógumik. A sors még csak annyira sem volt nagyvonalú soha, hogy a legnehezebb élethelyzetekben elmenjen az étvágyam - ellenkezőleg. (nálam dettó)!Amikor már azért kulcsolódik imára a kéz, hogy bár születtem volna legalább bulimiásnak!Mindenesetre a következőképp sikerült az értésemre adnia annak az embernek, aki állítólag szerelmes volt belém: "Figyelj, te akkor is így néztél ki, amikor összejöttünk?", "Hát, szépen megasszonyosodtál!", "Ezt a nadrágodat is kihíztad?!", és legyen is elég ennyi. A hasba szúrás lehet ilyen érzés.
Minden normális embernek az első és sokadik gondolata is az azonnali szakítás, és hogy (akkor) nem történt meg, azt azóta is bánom, és jobban szégyellem, mint a hájréteget, ami körülvesz.
Így lapát helyett léböjt lett, megint kondibérlet, majd én megmutatom, és a trófeát, a babért is ideidézném: "Na, látom tényleg fogytál. Szex közben már nem gyűrődik a hasadon a háj." Köszönöm életem, sokat segítettél, én is büszke vagyok magamra.
Három évvel később vagyunk, új kapcsolat - ásó, kapa, nagyharang. Elkeltem. A kilók ki-be járó vendégek azóta is, a combon hullámzó narancsbőr, a vastag boka mint matematikai állandók, a hajtogatható redők hastájékon hol nagyobbak, hol kisebbek. Anyósom nem győzi a tudtomra adni, általában kevésbé burkoltan, mint bicskanyitogatóan világosan. Két rövid példa, hogy értsétek: "gondolom, te már nem szedsz a krumpliból, én nem sajnálom tetőled, bogaram, tudod, csak vigyázni szeretnék, hogy ne hízz meg még jobban". A másik emlékezetes a vetélésem után volt. Első terhesség, megesik ugye. Nekem ekképp segített a férjem édesanyja: "te, én meg nem bántanálak a világért se, de nem véletlenül a súlyoddal nyomtad agyon azt a kis életet odabent?". Ezen mondjuk még röhögni is tudtam.
De a kérdésem, ami miatt íródik ez az ún. saját élmény, a következő.
Azon gondolkodtam el, mi van akkor, ha az ember csak túlérzékeny, és ugrásra készen áll, ha a súlyát kritizálják. Ha már nincs az a szövegkörnyezet, ahol lehetne erről diskurálni, és nincs az a cizellált mondóka, ami ne találna be nagyon mélyre. Mi van akkor, ha a környezetünk - sután és elég esetlenül, de épp a téma érzékenysége okán - tényleg segíteni szeretne, csak nem tudja, hogyan lehet ezt úgy megfogalmazni, hogy az a lehető legkevésbé bántó, inkább konstruktív, előremutató legyen.
Az én anyósom garantáltan nem ez a kategória, ezt ismerjük el, de a férjemen is érzem, hogy nyomasztja a dolog, nyilvánvalóan nagymértékben azért, mert engem nyomaszt, és az én szégyenlősségem a gátja sok mindennek.
Az olyan szavaktól, hogy duci, husika, kigömbölyödött és társaik, konkrétan undorodom, ha lekövéreznek, megsértődöm, és vérszemet kapva olyannal vágok vissza, hogy lehetőleg ne legyen kedv többet ezen élcelődni.
Nem az a kérdés tehát, hogy le kell-e fogyni, hanem hogy hogyan lehet erről értőn, őszintén beszélni. Hogy nektek mondta-e már meg úgy a szerelmetek, hogy dagadtak vagytok, és mindenkinek jobb lesz, ha lefogytok (de főleg nektek), hogy abból minimális fájdalommal járó értelmes párbeszéd kerekedett, amire alapozva aztán sikerült - hosszú távon is! - eredményeket elérni? (Az "ilyennek szeretlek, amilyen vagy", és az "elfogadom magam tizenkét kiló súlyfelesleggel is, mert a szépség belülről fakad" típusú jószándékot most hagyjuk, nálam nem íródik ez a forgatókönyv.)
Mert még akkor is, ha önmagával tusakodik az ember, és az ő keresztje ez az egész rémség, többszereplős játszma ez - és olyan jó lenne a másiknak is segíteni, hogy aztán nekünk segíthessen.
Hogy a szégyenpír, a bánat és az agresszió mellé más is bekéredzkedhessen, ha a súlyfelesleg szóba kerül."

innen